A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
Május 19-én, 64 éves korában meghalt Scherer Péter Jászai Mari-díjas színművész – jelentette be a Nézőművészeti Kft. Facebook-oldala. Kedd este 21 órakor virrasztást tartottak Scherer Péter tiszteletére a budapesti B32 Galériában, írja a Telex.
Scherer Péter 1961. november 16-án született Ajkán, középiskolába pedig Szombathelyre járt. Bár később az ország egyik legismertebb színésze lett, eredetileg mérnöki pályára készült: 1987-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építőmérnöki karán.
A BME által megosztott, 2020-ban forgatott rövid videóban Scherer Péter – vagy ahogy sokan ismerték, Pepe – nosztalgiázva beszél a „vasúttanszékről”, amely különösen közel állt hozzá, mert abból ötösre államvizsgázott. Hosszasan magyarázza azt is, miért közlekedhettek már a nyolcvanas években 280 km/órával a francia vonatok, miközben Magyarországon jóval lassabban haladtak. Szerinte nem a mozdonyokon, hanem a pálya felépítményén múlt minden.
A színész a tanszék régi makettjeit és metszeti rajzait is megmutatja a videóban. Különösen lelkesedve beszél egy Deák téri metróállomást ábrázoló modellről, valamint egy bányametszetről is, amely azért volt fontos számára, mert az édesapja bányában dolgozott.
Felidézi az egyik legemlékezetesebb bukását is, elmondása szerint geodéziából záróvizsgázott, miközben akkoriban már inkább a színészet foglalkoztatta. A vizsgáztató tanár egy utolsó mentőkérdést tett fel neki: mekkora a különbség a Balti-tenger és az Adria vízszintje között. Scherer tudta, hogy csak néhány centiméterről van szó, de végül azt válaszolta: „azt hiszem, 72 méter”. A tanár erre csak annyit mondott: „Tudja mi történne, ha 72 méter lenne a különbség, Péter? A Balti-tenger cunamiként ömlene át Magyarországon az Adriába.” Végül egyest kapott és megbukott.
Scherer Péter a magyar színházi és filmes élet egyik meghatározó alakja volt. Meghatározó volt számára a Szkéné Színház világa és az ott működő Arvisura Színházi Társulat, amely gyakorlatilag beszippantotta. Később a Bárka Színház és a Krétakör társulatának is tagja lett, miközben rendezőként, dramaturgként, íróként és tanárként is dolgozott. Egy korábbi Ördögkatlan-beszélgetésen saját magát úgy jellemezte: „a mérnökök között az egyik legjobb színész vagyok”.
A legtöbben Pepéként ismerték, ami egyáltalán nem zavarta. Amikor 2020-ban átvette a Karinthy-gyűrűt, arról beszélt, hogy számára a humor mindig túlélési forma volt. „Apám mindig azt mondta, amit Rejtő Jenő, hogy óvakodj a humortalan emberektől, mert akinek nincs humora, az bánt” – fogalmazott akkor.
Pályájának egyik legfontosabb kapcsolata Mucsi Zoltánhoz kötötte. Kettejük legendás párosa a Csányi János rendezte Szentivánéji álomban született meg 1994-ben, ahol két „alternatív” mesterembert alakítottak. Ez volt az első Kapa–Pepe-felbukkanás, amely később kultikussá vált, főleg Jancsó Miklós filmjeiben.
A Kapa–Pepe-duó évtizedeken át meghatározó része lett a magyar filmes kultúrának, Scherer pedig korábban arról beszélt, hogy egyáltalán nem zavarja, ha ezzel azonosítják őket, még akkor sem, ha mindkettejük mögött komoly színházi és filmes életmű állt.
Sok fiatal már azt sem tudja, hogy a Kapa–Pepe-jelenetek honnan származnak, de őket ez nem zavarja. Mucsi Zoltán és Scherer Péter már huszonöt éve dolgozik együtt, társulatuk, a Nézőművészeti Kft. a tizedik születésnapját ünnepli. És még mindig tudják inspirálni egymást. Interjú.
A televíziós nézők többek között a Válótársakból és az Apatigrisből ismerhették, míg filmes szerepei között ott volt a Kontroll, a Made in Hungária és a Papírkutyák is. Színházi bemutatóinak száma meghaladta a hetvenet.
Emellett népszerű szinkronszínész is volt: ő kölcsönözte a hangját többek között Borat karakterének, Alan Garnernek a Másnaposokban, de hallható volt a Blöff és a A galaxis őrzői magyar változatában is.
Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
