A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
Május 19-én, 64 éves korában meghalt Scherer Péter Jászai Mari-díjas színművész – jelentette be a Nézőművészeti Kft. Facebook-oldala. Kedd este 21 órakor virrasztást tartottak Scherer Péter tiszteletére a budapesti B32 Galériában, írja a Telex.
Scherer Péter 1961. november 16-án született Ajkán, középiskolába pedig Szombathelyre járt. Bár később az ország egyik legismertebb színésze lett, eredetileg mérnöki pályára készült: 1987-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építőmérnöki karán.
A BME által megosztott, 2020-ban forgatott rövid videóban Scherer Péter – vagy ahogy sokan ismerték, Pepe – nosztalgiázva beszél a „vasúttanszékről”, amely különösen közel állt hozzá, mert abból ötösre államvizsgázott. Hosszasan magyarázza azt is, miért közlekedhettek már a nyolcvanas években 280 km/órával a francia vonatok, miközben Magyarországon jóval lassabban haladtak. Szerinte nem a mozdonyokon, hanem a pálya felépítményén múlt minden.
A színész a tanszék régi makettjeit és metszeti rajzait is megmutatja a videóban. Különösen lelkesedve beszél egy Deák téri metróállomást ábrázoló modellről, valamint egy bányametszetről is, amely azért volt fontos számára, mert az édesapja bányában dolgozott.
Felidézi az egyik legemlékezetesebb bukását is, elmondása szerint geodéziából záróvizsgázott, miközben akkoriban már inkább a színészet foglalkoztatta. A vizsgáztató tanár egy utolsó mentőkérdést tett fel neki: mekkora a különbség a Balti-tenger és az Adria vízszintje között. Scherer tudta, hogy csak néhány centiméterről van szó, de végül azt válaszolta: „azt hiszem, 72 méter”. A tanár erre csak annyit mondott: „Tudja mi történne, ha 72 méter lenne a különbség, Péter? A Balti-tenger cunamiként ömlene át Magyarországon az Adriába.” Végül egyest kapott és megbukott.
Scherer Péter a magyar színházi és filmes élet egyik meghatározó alakja volt. Meghatározó volt számára a Szkéné Színház világa és az ott működő Arvisura Színházi Társulat, amely gyakorlatilag beszippantotta. Később a Bárka Színház és a Krétakör társulatának is tagja lett, miközben rendezőként, dramaturgként, íróként és tanárként is dolgozott. Egy korábbi Ördögkatlan-beszélgetésen saját magát úgy jellemezte: „a mérnökök között az egyik legjobb színész vagyok”.
A legtöbben Pepéként ismerték, ami egyáltalán nem zavarta. Amikor 2020-ban átvette a Karinthy-gyűrűt, arról beszélt, hogy számára a humor mindig túlélési forma volt. „Apám mindig azt mondta, amit Rejtő Jenő, hogy óvakodj a humortalan emberektől, mert akinek nincs humora, az bánt” – fogalmazott akkor.
Pályájának egyik legfontosabb kapcsolata Mucsi Zoltánhoz kötötte. Kettejük legendás párosa a Csányi János rendezte Szentivánéji álomban született meg 1994-ben, ahol két „alternatív” mesterembert alakítottak. Ez volt az első Kapa–Pepe-felbukkanás, amely később kultikussá vált, főleg Jancsó Miklós filmjeiben.
A Kapa–Pepe-duó évtizedeken át meghatározó része lett a magyar filmes kultúrának, Scherer pedig korábban arról beszélt, hogy egyáltalán nem zavarja, ha ezzel azonosítják őket, még akkor sem, ha mindkettejük mögött komoly színházi és filmes életmű állt.
Sok fiatal már azt sem tudja, hogy a Kapa–Pepe-jelenetek honnan származnak, de őket ez nem zavarja. Mucsi Zoltán és Scherer Péter már huszonöt éve dolgozik együtt, társulatuk, a Nézőművészeti Kft. a tizedik születésnapját ünnepli. És még mindig tudják inspirálni egymást. Interjú.
A televíziós nézők többek között a Válótársakból és az Apatigrisből ismerhették, míg filmes szerepei között ott volt a Kontroll, a Made in Hungária és a Papírkutyák is. Színházi bemutatóinak száma meghaladta a hetvenet.
Emellett népszerű szinkronszínész is volt: ő kölcsönözte a hangját többek között Borat karakterének, Alan Garnernek a Másnaposokban, de hallható volt a Blöff és a A galaxis őrzői magyar változatában is.
Minisztériumi egyeztetésekkel telt a nyár, konkrétum azonban egyelőre kevés hangzott el arról, pontosan hogyan és mikor alakítanák át az óvodai nevelést. Az oktatási tárca államtitkárai több szóbeli ígéretet is tettek, a szakszervezetek által napirenden tartott égető problémák orvoslására, de ebben a nevelési évben gyökeres változás még nem várható. Összeszedtük, mit ígért eddig a minisztérium, és milyen változtatásokat sürgetnek a szakszervezetek.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Idén duplájára nőtt az Apáczai ösztöndíjprogram keretösszege. A hátrányos helyzetű diákoknak szóló program célja, hogy javítsa a tanulók továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyeit.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Nyílt levelet küldött Molnár János országgyűlési képviselőnek a PSZ, melyben arra voltak kíváncsi, mikor és hogyan jön a beígért béremelés.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Az okostelefonokat, laptopokat a korábbi évekhez hasonlóan reggel le kell adni.
