„A képzési idő (….) osztatlan képzésben 10 félév, a zeneművészeti, kétszakos tanárképzésben 12 félév” – többek között ez áll abban a kormányrendeletben, amely a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg. Ez azt jelenti, hogy míg eddig a középiskolai tanároknak hat évig kellett egyetemre járniuk (akárcsak az orvosoknak), ezentúl öt év után megszerezhetik a diplomájukat.
Azt eddig is tudni lehetett, hogy az oktatási kormányzat rövidítene a tanárképzésen. Horváth Péter a Nemzeti Pedagóguskar elnöke az Inforádiónak korábban azt mondta, eddig három év után volt egy elágazás: választani lehetett, hogy inkább általános iskolában vagy inkább középiskolában szeretne valaki dolgozni. A hallgatók több mint 90 százaléka a középiskolai tanári pályát választotta. A mostani elképzelések egységes ötéves képzést tesznek lehetővé – nyilatkozta a pedagóguskar elnöke, aki egyébként egyetért a képzés egységesítésével.
A módosítás mögött alighanem a jelentkezők alacsony száma áll – idén az általános felvételin 7316-an jutottak be valamelyik pedagógusszakra, közülük 1721-en kezdik meg tanulmányaikat tanárképzésen.
Az idei elsőévesek száma a pótfelvételizőkkel és a keresztfélévben kezdőkkel együtt valamivel magasabb, mint a tavalyi (ami nem meglepő, a felvételi szabályok szigorítása körüli bizonytalanság, a kötelező emelt szintű érettségi bevezetése és a koronavírus-járvány miatt a 2020-as felvételi negatív rekordot hozott), a korábbi években azonban ennél jóval többen kezdték meg tanulmányaikat pedagógusszakokon. 2017 és 2019 között még 9500-9800 között mozgott az elsőévesek száma.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint jelenleg körülbelül 12 ezer főállású pedagógus hiányzik a közoktatásból, vagyis ha az idei elsőévesek mindegyike befejezné az egyetemet 3-5 év múlva, a rendszert akkor sem lehetne feltölteni.
