7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.
Két hét múlva összesen 1721-en kezdik meg a tanulmányaikat valamelyik tanárképzésen, 1119-en tanulnak majd óvodapedagógus szakon, 744-en tanító, 1625-en gyógypedagógus, 264-en csecsemő- és kisgyermeknevelő képzésen, konduktorként pedig 82-en.
- derül ki az idei elsőévesekről szóló statisztikákból, amely a napokban jelent meg a Felvin. Idén kicsivel több mint 13 ezren felvételiztek valamilyen pedagógusképzésre, közülük 7316-an jártak sikerrel, vagyis ennyien iratkozhatnak be az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- vagy éppen gyógypedagógusi szakjára.
Az idei elsőévesek száma a pótfelvételizőkkel és a keresztfélévben kezdőkkel együtt valamivel magasabb lesz, mint a tavalyi – igaz, a felvételi szabályok szigorítása körüli bizonytalanság, a kötelező emelt szintű érettségi bevezetése és a koronavírus-járvány miatt a 2020-as felvételi negatív rekordot hozott. A korábbi években azonban ennél jóval többen kezdték meg tanulmányaikat ezeken a pedagógusszakokon, 2017 és 2019 között még 9500-9800 között mozgott az elsőévesek száma: 2019-ben óvodapedagógiai képzésre például 1802-en, tanítóira 1030-an kerültek be.
Többszöröse sem pótolná a hiányt
Csaknem három és félezer általános és középiskolai pedagógusállásra – és majdnem ezer óvónői státuszra – lehetett néhány napja jelentkezni a közszféra állásportálján. A Pedagógusok Szakszervezete szerint jelenleg körülbelül 12 ezer főállású pedagógus hiányzik a közoktatásból, de a nyugdíjazások és a pályaelhagyás miatt a mostani 146 ezres létszám (ebben az óvodákban, az általános iskolákban és a középiskolákban dolgozók is benne vannak) a következő öt évben körülbelül 22 ezer fővel fog csökkeni.
Ha az idei elsőévesek mindegyike befejezi az egyetemet 3-5 év múlva, a rendszert akkor sem lehetne feltölteni – ráadásul a pedagógusképzés problémája ennél sokkal összetettebb. A jelentkezőszámokon is van mit szépíteni, de a hallgatók közül sem mindenki szerez diplomát. A 2009/2010, a 2010/2011 és a 2011/2012-es tanévben kezdett, pedagógiai alapszakon tanuló hallgatók (például a leendő tanítók, óvodapedagógusok) 23-28 százaléka morzsolódott le, vagyis minden negyedik hallgató hagyta félbe az egyetemet.
Az iskolák szempontjából ez nem jó hír, bár a 23-28 százalék jóval alacsonyabb arány, mint az informatikai, a gazdasági vagy éppen a műszaki területen. A helyzeten sokkal inkább az ront, hogy sokaknak valamikor a diplomaszerzés után megy el a kedve az óvodai, iskolai munkától, egy korábbi felmérés szerint a
pályakezdők egyharmada az első 4-5 évben távozik a szakmából.
Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Győr-Moson-Sopron megyei elnöke az Eduline-nak korábban azt mondta, évente 5-6 ezren végeznek pedagógusszakon, de közülük mindössze alig háromezren helyezkednek el iskolában, óvodában. „Már annak is örülünk, ha két év múlva a pályakezdők fele még iskolában, óvodában dolgozik. A saját diákjaim közül azok, akik tanárok lettek, már otthagyták a pályát” – magyarázta.
|
A tanárképzést pár éve szabták újra, ám sajtóhírek szerint most újabb tervek születtek az átalakításra: az osztatlan tanárképzés ezentúl 10 féléves lesz (a középiskolai tanárnak készülő hallgatók eddig 12 félévig tanultak), a képzés célja pedig az, hogy „a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató ismeretek – például az emelt szintű vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az egyetemi tantervben, ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen. A "felesleges", köznevelési tartalmakat nem érintő részeket törölni kell a tanárképzés követelményeiből. Vagyis egy középiskolai tanár nem lesz képes emelt szinten érettségiztetni, ehhez még egy évet tanulnia kell.
|
Egyértelmű az összefüggés az alacsony fizetésekkel. A „gyakornok” státuszban lévő pedagógusok bruttó bére mindössze 230 ezer forint: a nettó 150 ezer forint körüli fizetés Budapesten vagy egy megyeszékhelyen még albérletre sem elég.
"Teljesen normális"
Korábban Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár azt mondta, "évi három-öt ezer álláshely kiírása teljesen normális". Majd azt is hozzátette: ők azt látják, hogy Magyarországon a pedagógusképzési a harmadik legnépszerűbb terület a felsőoktatási felvételin. Sőt sok javulást várnak a diplomaszerzők számában a két éve tartó nyelvvizsga-amnesztia miatt is. A Klebelsberg Központ elnöke pedig egyenesen elutasította a tanárhiányt azzal, hogy nem is kell minden iskolába kémiatanár.
A helyzet azonban már most komoly: több iskolában két héttel a tanévkezdés előtt sok helyen azonban még nem is ismerik a diákok leendő tanáraikat. Augusztus közepén például még mindig több száz általános iskolába keresnek tanítót, és több száz betöltetlen középiskolai tanári állás is van. Nem véletlen, hogy az iskolák egy része szolgálati lakással próbálja magához csábítani a tanárokat, akik közül sokan komoly lakhatási problémákkal küzdenek, az évek óta stagnáló bérek és az emelkedő albérletárak miatt sokan csak olyan állást tudnak elvállalni, amelyhez szolgálati lakás vagy némi lakhatási támogatás is jár.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
|
