Alaposan átalakítaná a pedagógusképzést a kormány – az úgynevezett képzési kimeneti követelményeket úgy írnák át, hogy a tanárok a középszintű érettségire legyenek képesek felkészíteni a diákokat. Aki emelt szintre is készülne a tanítványaival, annak még egy évet kell tanulnia – írja a HVG.
„Mi, bölcsészdékánok összefogtunk, levelet írtunk a rektori konferenciának, jeleztük mindenütt, hogy katasztrofálisnak tartjuk a változás tervezett irányát” – mondta a HVG-nek Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, aki úgy véli, a reakciókból egyértelmű, hogy nem fognak engedni.
Volt egy másfél éves szakmai egyeztetés a tanárképzés átalakításáról, annak az eredményét is lesöpörték az asztalról, amikor az új koncepciót bedobták. A kormány a tanárképzés úgynevezett képzési kimeneti követelményeit (kkk) változtatja meg. E változtatáshoz Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter egy felügyelőt is delegált, a Nemzeti alaptanterv (NAT) ideológiai szempontú átdolgozását is irányító Takaró Mihályt, aki e szerint jogosult arra, hogy minden bölcsész pedagógusképző intézet kimeneti követelményeit felülbírálja.
A tervek szerint az osztatlan tanárképzés ezentúl 10 féléves lesz (a középiskolai tanárnak készülő hallgatók eddig 12 félévig tanultak), a képzés célja pedig az, hogy „a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató ismeretek – például az emelt szintű vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az ötéves kkk-ban, ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen. (…) A felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell” az egyetemi tanárképzés követelményeiből.
Vagyis egy középiskolai tanár nem lesz képes emelt szinten érettségiztetni, ehhez még egy évet tanulnia kell.
Bővebben a tanárképzés átalakításáról ez e heti HVG-ben vagy a hvg360-on olvashattok.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
