Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
„Mi, bölcsészdékánok összefogtunk, levelet írtunk a rektori konferenciának, jeleztük mindenütt, hogy katasztrofálisnak tartjuk a változás tervezett irányát” – mondta a HVG-nek Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, aki úgy véli, a reakciókból egyértelmű, hogy nem fognak engedni.
Volt egy másfél éves szakmai egyeztetés a tanárképzés átalakításáról, annak az eredményét is lesöpörték az asztalról, amikor az új koncepciót bedobták. A kormány a tanárképzés úgynevezett képzési kimeneti követelményeit (kkk) változtatja meg. E változtatáshoz Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter egy felügyelőt is delegált, a Nemzeti alaptanterv (NAT) ideológiai szempontú átdolgozását is irányító Takaró Mihályt, aki e szerint jogosult arra, hogy minden bölcsész pedagógusképző intézet kimeneti követelményeit felülbírálja.
A tervek szerint az osztatlan tanárképzés ezentúl 10 féléves lesz (a középiskolai tanárnak készülő hallgatók eddig 12 félévig tanultak), a képzés célja pedig az, hogy „a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató ismeretek – például az emelt szintű vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az ötéves kkk-ban, ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen. (…) A felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell” az egyetemi tanárképzés követelményeiből.
Vagyis egy középiskolai tanár nem lesz képes emelt szinten érettségiztetni, ehhez még egy évet tanulnia kell.
Bővebben a tanárképzés átalakításáról ez e heti HVG-ben vagy a hvg360-on olvashattok.
