Hajnal Gabriella szerint a tanárhiány kapcsán emlegetett többezres számok nem fedik a valóságot, az új tanárképzés pedig az emelt szintű érettségi anyagánál is több tudást ad majd a pedagógusok kezébe.
A Magyar Nemzetnek adott interjút Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, aki többek között a tanárképzés átalakításának terveiről is beszélt. Szóba került a kritika, miszerint az új rendszerben, olyan tanárok kerülnének ki az egyetemekről, akik nem tudnak többet a leadandó anyagnál. A központ elnöke szerint ez nincs így:
Az új követelményrendszer értelemszerűen igazodik a Nemzeti alaptantervhez, de természetesen az emelt szintű érettségi anyagán is jelentősen túlmutató szaktárgyi ismeretet biztosít. Ezen felül az adott felsőoktatási intézmény a szabadon választható kurzusok kínálatával a saját profiljához illeszkedően további ismereteket taníthat a leendő pedagógusoknak.
Sőt szerinte "nagyon pozitív változást fog hozni az, hogy a hallgatók a képzés idején folyamatosan találkoznak és foglalkoznak a gyerekekkel".
Az egy hónap múlva kezdődő tanévvel kapcsolatban Hajnal Gabriella elmondta, reméli, hogy a járvány lecsengésével végre visszaáll a rend és jelenléti oktatással lehet majd kezdeni. Úgy gondolja, a tanárok nagy számban megkapták az oltást és várhatóan a tanulók közül is sokan be lesznek oltva. Állítása szerint nem érzékeltek olyat, hogy a járvány miatt bárki is elhagyta volna a pályát.
Ami az ellenzéki sajtóban előszeretettel emlegetett tanárhiányt illeti, hadd mondjak egy beszédes példát: hiába írják le az üres álláshelyekre hivatkozva, hogy szerintük kétezernél is több helyen hiányzik a kémiatanár, ez az adat nem fedi a valóságot, mivel egyszerűen nem kell minden iskolába külön kémiatanár. Különösen az alacsony diáklétszámú intézmények esetében igaz ez, ahol évfolyamonként egy-egy osztály van csak, és így négy-öt iskola tudja párhuzamosan megadni egyetlen kémiatanárnak a teljes álláshoz szükséges óraszámot. Ilyen esetekben tehát az a legfontosabb feladat, hogy biztosítsuk a szakos ellátottságot, akkor is, ha esetleg az adott kisebb iskolában nincs saját állományban egy-egy szaktanár.
Szó esett az idei tanév ereményeiről is, a központ elnöke azt mondta, hogy összességében sem a bukások, sem az évismétlők száma nem volt magasabb, mint két évvel ezelőtt. „Személy szerint nem gondolom, hogy különösebb tragédiaként kellene felfogni, ha valakinek ebben a kivételes helyzetben évet kell ismételnie” - tette hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
