Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke szerint nem kell minden iskolába külön kémiatanár, a szakszervezet szerint viszont 4–5 éven belül padlóra kerülhet a közoktatás.
Leadnak két kémiaórát a helyi általános iskola felső tagozatán, majd miután végeztek, beszállnak a kocsijukba és visszautaznak a saját anyaintézményükbe, ahol elvégzik az adminisztrációt, esetleg ellátnak egy ügyeletet. Majd másnap a reggeli órájuk után újra útra kelnek, hogy egy másik közeli intézményben tegyék meg ugyanezt - „áttanító pedagógusnak” – vagyis köznapi nevén utazó tanárokról írt a hvg.hu.
Ezek a tanárok óraadóként több iskolában is tanítanak egyszerre, főleg olyan régiókban, ahol nagy hiány van szaktanárokból. A Klebelsberg Központ elnöke szerint ez nem probléma.
„Különösen az alacsony diáklétszámú intézmények esetében igaz ez, ahol évfolyamonként egy-egy osztály van csak, és így négy-öt iskola tudja párhuzamosan megadni egyetlen kémiatanárnak a teljes álláshoz szükséges óraszámot. Ilyen esetekben tehát az a legfontosabb feladat, hogy biztosítsuk a szakos ellátottságot, akkor is, ha esetleg az adott kisebb iskolában nincs saját állományban egy-egy szaktanár” - mondta korábban.
A rendszer az iskoláknak is nehéz
"A munkát becsülettel elvégzik, de alapvetően nem szeretjük ezt a rendszert. Nincsenek bent az értekezleteken, nem vesznek részt az iskola életében” - mondta a hvg.hu-nak nyilatkozó vidéki falusi iskola tanára. Az iskoláknak azonban a legtöbbször nincs más választása, hiszen énektanárokat, technika tanárokat ma már lasszóval is nehéz fogni.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) számításai szerint jelenleg körülbelül 12 ezer főállású pedagógus hiányzik a közoktatásból. Hozzáteszik, a nyugdíjazások és a pályaelhagyás miatt a mostani 146 ezres létszám (ebben az óvodák, az általános iskolák és a középiskolák is benne vannak) a következő öt évben körülbelül 22 ezer fővel fog csökkeni.
A tanárok teljesen ki vannak zsigerelve, sokan 1-2 év után el is hagyják a pályát - ez nem csoda, hiszen Uniós viszonylatban Magyarországon kifejezetten magas, 56 órás munka jut egy tanárra.
A PSZ alelnöke, Totyik Tamás úgy véli, a vészharangot már rég meg kellett volna kongatni, ha ugyanis nem lesz változás, akkor 4–5 éven belül padlóra kerül a közoktatás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
