A minisztérium a tanárhiányról: ez teljesen normális

"A tanárhiány minden nyáron slágertéma" - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a napokban ismét előkerülő komoly problémákra.

  • Csik Veronika

Évi három-öt ezer álláshely kiírása teljesen normális

- nyilatkozta az Emmi államtitkára a Magyar Nemzetnek. Szerinte a jelenség egyszerűen magyarázható "körülbelül öt-hat ezer ember végez évente az egyetemeken, ők a nyári szünetben keresnek állást, és rendszerint ekkor váltanak intézményt a pályán lévő kollégák is". Az államtitkár szerint a több ezer szabad állás egy 160-170 ezres köznevelés és szakképzés mellett teljesen természetes dolog.

Maruzsa Zoltán azt is elmondta, hogy ők azt látják, hogy Magyarországon a pedagógusképzési terület a harmadik legnépszerűbb terület a felsőoktatási felvételin - a 2021-es számok szerint viszont inkább csak a negyedik. Sőt sok javulást várnak a diplomaszerzők számában a két éve tartó nyelvvizsga-amnesztia miatt is.

A gyakorlat kicsit mást mutat

Jelneleg minden harmadik iskolában már most nincs elég kémia- vagy fizikatanár. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke pedig nemrég azt nyilatkozta, hogy „ha semmi nem változik, öt-nyolc év múlva kezelhetetlenül súlyos lesz a helyzet”.

Évek óta komoly tanárhiánnyal küzdenek a kistelepülési iskolák, amelyek a nyugdíjba vonulók helyére egyre nehezebben tudnak felvenni új tanárokat: főként gyógypedagógusokat, informatika és természettudományos szakosokat keresnek hiába. Sok pedagógus párhuzamosan három-négy iskolában tanít, naponta ingázva a települések között, az iskolaigazgatók pedig – jobb megoldás híján – „bartereznek”.

„Vannak olyan tanárok, akik három-négy vagy akár öt iskolában tanítanak párhuzamosan. Minden nap máshol tartanak órát – hétfőn az egyik település iskolájába mennek, kedden a másikba, szerdán a harmadik településre, és így tovább” – mondta az Eduline-nak Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Győr-Moson-Sopron megyei elnöke.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu