"Van pedagógushiány, szerintem jelenleg közepesen súlyos, ami egy átlagos jelző: van olyan régió az országban, ahol nagy problémát jelent, máshol kevésbé. De két-három év múlva már mindenhol nagyon súlyos lesz" - mondta a Népszavának Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, aki azt is hozzátette, ha semmi nem változik, öt-nyolc év múlva kezelhetetlen lesz a helyzet.

Idén átlagosan 2500-2800 pályakezdővel számolhatunk, miközben a nyudíjba vonulók száma nagyjából négyezer. Az előrejelzések szerint azonban néhány év múlva még durvább lehet a helyzet: 2023 és 2030 között évente átlagosan 6200 tanár megy majd nyugdíjba. Mindeközben a diákszám alig csökken, így nem lesz, aki tanítsa őket.

Horváth Péter szerint ahhoz, hogy elkerülhető legyen az oktatási rendszer összeomlása, arra lenne szükség, hogy már most az egyetemeken tanuljon az utánpótlás - de ez természetesen nincs így. "Miközben a számok azt mutatják, hogy nagyjából 40-45 százalékuk lemorzsolódik azoknak, akik bekerülnek egyetemre, majd az első három évben elveszítjük körülbelül egyharmadát azoknak, akik diplomát kapnak és tanárnak állnak" - mondta. Az NPK elnöke szerint a lemorzsolódást kevésbé, de a pályaelhagyást meg lehetne akadályozni, ehhez azonban leginkább a tanári fizetést kellene emelni. A 2022-es költségvetés viszont még mindig nem tartalmazza az ehhez szükséges fedezetet.

Az interjúban más témákat is érintettek. Többek között szó esett arról a jogszabálytervezetről is, amelynek értelmében az egészségügyi és az oktatásban dolgozók nem titkolhatnák, be vannak-e oltva koronavírus ellen. Horváth Péter szerint az igazgatók többsége támogatná ezt az elképzelést, hiszen joguk van megtudni a kollégáknak, szülőknek is, mennyire védettek a tanárok. Azt is hozzáfűzte: személy szerint ő sem tartaná veszélyes dolognak.