Alig lesz jövőre olyan pedagógusszak, ahová emelt szintű érettségi kell majd

• 10 féléves osztatlan angol nyelv és kultúra tanára; magyar nyelv és irodalom szakos tanár szak a Pannon Egyetemen,
• 10 féléves osztatlan biológiatanár; földrajztanár szak a Debreceni Egyetemen,
• 10 féléves osztatlan angol nyelv és kultúra tanára; francia nyelv és kultúra tanár szak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen,
• vagy 10 féléves matematikatanár; mozgóképkultúra és médiaismeret-tanár szak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

- a közös ezekben az szakokban nemcsak az, hogy olyan tanárokat képeznek, akikből hatalmas hiány van az egész országban, hanem az is, hogy 2023-tól egyikhez sem kell majd emelt szintű érettségi.

Néhány hete hozott nyilvánosságra a Felvi egy listát azokról a szakokról, amelyeken nem tették kötelezővé az emelt szintű érettségit az egyetemek. A

a pedagógusképzés szóra keresve majdnem 1000 (egészen pontosan 964) találatot dob a kereső.

Nagy a tanárhiány, kevés a felvételiző

A könnyítés egyik oka alighanem a hallgatóhiány. A pedagógusszakokra jelentkezők száma ugyanis visszaesett az elmúlt években: a Felvi adatai szerint az idei általános felvételin összesen 11 977-en jelentkeztek valamilyen pedagógusképzésre, közülük 6449-en kerültek be. Nem véletlenül választják kevesen ezt a pályát: a nettó 210 ezer forint körüli kezdő fizetés kevés középiskolást vonz.

A természettudományos (és úgy általában: reál) tárgyakat oktató tanárokból óriási hiány van. Egy, az év elején megjelent kutatásból kiderült, hogy az iskolák 43 százalékában nincs elegendő matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és nyelvtanár. A kormány egyik "vérfrissítő" ötlete, az egységes természettudományi tanárképzés - ismertebb nevén a Z-szak - azonban inulásának évében nem aratott osztatlan sikert, az egész országban 39 hallgató tanul az új tanárszakon.