A kormány belenyúlna a tanárképzésekbe, a Cambridge kilépéssel fenyeget

Nem csak Magyarországon jelent gondot a tanárképzések átszabása. A Cambridge akár meg is szüntetné a pedagógusképzését, ha a kormány továbbra is kitart jelenlegi módosítójavaslatai mellett.

  • Csik Veronika

Az egyetem szerint a kormány tervei károsan hatnának az általános és középiskolai tanárok képzésére Angliában. A Cambridge döntését valószínűleg követni fogja az Oxford és más tanárképző egyetemek is – véli a Guardian. Az évente több ezer új tanárt képező intézmények lépése óriási csapást jelenthet a tanári szakma tekintélyére nézve, és hosszú távon komoly gondokat jelentene a tanárok utánpótlásában is.

Az egyetem oktatási vezetője szerint a kormány javaslatai ellehetetlenítik az egyetem posztgraduális képzéseit, ezek pedig évente akár 350 hallgatót is érintenének. A jelenlegi javaslatok után az említett tanárképző egyetemek képzéseit felülvizsgálnák és újra akkreditálniuk kellene a képzéseiket, valamint követniük kéne egy központi normatívát a képzések során. A javaslatcsomag kritikusai szerint ez a rendszer megnehezítené az eddig együttműködő tanárképző központok és az iskolák együttműködését is.

Pixabay

Ha a javaslatcsomag megvalósul, a világ egyik vezető egyeteme nem lát más megoldást: nem indítanak tanárképzést. A Guardian szerint bár a szakértők is elismerik, az ágazatban akadtak problémák az oktatás minőségével kapcsolatban, a kormány nem konzultált a vezető egyetemekkel és a résztvevőkkel, a jelenlegi tervek pedig csak a működő képzésformákat bombáznák szét.

Itthon is átalakítanák a képzéseket

A tanárképzést pár éve szabták újra, ám sajtóhírek szerint most újabb tervek születtek az átalakításra: az osztatlan tanárképzés ezentúl 10 féléves lesz (a középiskolai tanárnak készülő hallgatók eddig 12 félévig tanultak), a képzés célja pedig az, hogy „a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató ismeretek – például az emelt szintű vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az egyetemi tantervben, ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen. A "felesleges", köznevelési tartalmakat nem érintő részeket törölni kell a tanárképzés követelményeiből. Vagyis egy középiskolai tanár nem lesz képes emelt szinten érettségiztetni, ehhez még egy évet tanulnia kell.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.