A kormány belenyúlna a tanárképzésekbe, a Cambridge kilépéssel fenyeget

Nem csak Magyarországon jelent gondot a tanárképzések átszabása. A Cambridge akár meg is szüntetné a pedagógusképzését, ha a kormány továbbra is kitart jelenlegi módosítójavaslatai mellett.

  • Csik Veronika

Az egyetem szerint a kormány tervei károsan hatnának az általános és középiskolai tanárok képzésére Angliában. A Cambridge döntését valószínűleg követni fogja az Oxford és más tanárképző egyetemek is – véli a Guardian. Az évente több ezer új tanárt képező intézmények lépése óriási csapást jelenthet a tanári szakma tekintélyére nézve, és hosszú távon komoly gondokat jelentene a tanárok utánpótlásában is.

Az egyetem oktatási vezetője szerint a kormány javaslatai ellehetetlenítik az egyetem posztgraduális képzéseit, ezek pedig évente akár 350 hallgatót is érintenének. A jelenlegi javaslatok után az említett tanárképző egyetemek képzéseit felülvizsgálnák és újra akkreditálniuk kellene a képzéseiket, valamint követniük kéne egy központi normatívát a képzések során. A javaslatcsomag kritikusai szerint ez a rendszer megnehezítené az eddig együttműködő tanárképző központok és az iskolák együttműködését is.

Pixabay

Ha a javaslatcsomag megvalósul, a világ egyik vezető egyeteme nem lát más megoldást: nem indítanak tanárképzést. A Guardian szerint bár a szakértők is elismerik, az ágazatban akadtak problémák az oktatás minőségével kapcsolatban, a kormány nem konzultált a vezető egyetemekkel és a résztvevőkkel, a jelenlegi tervek pedig csak a működő képzésformákat bombáznák szét.

Itthon is átalakítanák a képzéseket

A tanárképzést pár éve szabták újra, ám sajtóhírek szerint most újabb tervek születtek az átalakításra: az osztatlan tanárképzés ezentúl 10 féléves lesz (a középiskolai tanárnak készülő hallgatók eddig 12 félévig tanultak), a képzés célja pedig az, hogy „a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató ismeretek – például az emelt szintű vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az egyetemi tantervben, ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen. A "felesleges", köznevelési tartalmakat nem érintő részeket törölni kell a tanárképzés követelményeiből. Vagyis egy középiskolai tanár nem lesz képes emelt szinten érettségiztetni, ehhez még egy évet tanulnia kell.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.