A kormány belenyúlna a tanárképzésekbe, a Cambridge kilépéssel fenyeget

Nem csak Magyarországon jelent gondot a tanárképzések átszabása. A Cambridge akár meg is szüntetné a pedagógusképzését, ha a kormány továbbra is kitart jelenlegi módosítójavaslatai mellett.

  • Csik Veronika

Az egyetem szerint a kormány tervei károsan hatnának az általános és középiskolai tanárok képzésére Angliában. A Cambridge döntését valószínűleg követni fogja az Oxford és más tanárképző egyetemek is – véli a Guardian. Az évente több ezer új tanárt képező intézmények lépése óriási csapást jelenthet a tanári szakma tekintélyére nézve, és hosszú távon komoly gondokat jelentene a tanárok utánpótlásában is.

Az egyetem oktatási vezetője szerint a kormány javaslatai ellehetetlenítik az egyetem posztgraduális képzéseit, ezek pedig évente akár 350 hallgatót is érintenének. A jelenlegi javaslatok után az említett tanárképző egyetemek képzéseit felülvizsgálnák és újra akkreditálniuk kellene a képzéseiket, valamint követniük kéne egy központi normatívát a képzések során. A javaslatcsomag kritikusai szerint ez a rendszer megnehezítené az eddig együttműködő tanárképző központok és az iskolák együttműködését is.

Pixabay

Ha a javaslatcsomag megvalósul, a világ egyik vezető egyeteme nem lát más megoldást: nem indítanak tanárképzést. A Guardian szerint bár a szakértők is elismerik, az ágazatban akadtak problémák az oktatás minőségével kapcsolatban, a kormány nem konzultált a vezető egyetemekkel és a résztvevőkkel, a jelenlegi tervek pedig csak a működő képzésformákat bombáznák szét.

Itthon is átalakítanák a képzéseket

A tanárképzést pár éve szabták újra, ám sajtóhírek szerint most újabb tervek születtek az átalakításra: az osztatlan tanárképzés ezentúl 10 féléves lesz (a középiskolai tanárnak készülő hallgatók eddig 12 félévig tanultak), a képzés célja pedig az, hogy „a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató ismeretek – például az emelt szintű vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az egyetemi tantervben, ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen. A "felesleges", köznevelési tartalmakat nem érintő részeket törölni kell a tanárképzés követelményeiből. Vagyis egy középiskolai tanár nem lesz képes emelt szinten érettségiztetni, ehhez még egy évet tanulnia kell.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.