A kormány belenyúlna a tanárképzésekbe, a Cambridge kilépéssel fenyeget

Nem csak Magyarországon jelent gondot a tanárképzések átszabása. A Cambridge akár meg is szüntetné a pedagógusképzését, ha a kormány továbbra is kitart jelenlegi módosítójavaslatai mellett.

  • Csik Veronika

Az egyetem szerint a kormány tervei károsan hatnának az általános és középiskolai tanárok képzésére Angliában. A Cambridge döntését valószínűleg követni fogja az Oxford és más tanárképző egyetemek is – véli a Guardian. Az évente több ezer új tanárt képező intézmények lépése óriási csapást jelenthet a tanári szakma tekintélyére nézve, és hosszú távon komoly gondokat jelentene a tanárok utánpótlásában is.

Az egyetem oktatási vezetője szerint a kormány javaslatai ellehetetlenítik az egyetem posztgraduális képzéseit, ezek pedig évente akár 350 hallgatót is érintenének. A jelenlegi javaslatok után az említett tanárképző egyetemek képzéseit felülvizsgálnák és újra akkreditálniuk kellene a képzéseiket, valamint követniük kéne egy központi normatívát a képzések során. A javaslatcsomag kritikusai szerint ez a rendszer megnehezítené az eddig együttműködő tanárképző központok és az iskolák együttműködését is.

Pixabay

Ha a javaslatcsomag megvalósul, a világ egyik vezető egyeteme nem lát más megoldást: nem indítanak tanárképzést. A Guardian szerint bár a szakértők is elismerik, az ágazatban akadtak problémák az oktatás minőségével kapcsolatban, a kormány nem konzultált a vezető egyetemekkel és a résztvevőkkel, a jelenlegi tervek pedig csak a működő képzésformákat bombáznák szét.

Itthon is átalakítanák a képzéseket

A tanárképzést pár éve szabták újra, ám sajtóhírek szerint most újabb tervek születtek az átalakításra: az osztatlan tanárképzés ezentúl 10 féléves lesz (a középiskolai tanárnak készülő hallgatók eddig 12 félévig tanultak), a képzés célja pedig az, hogy „a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató ismeretek – például az emelt szintű vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az egyetemi tantervben, ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen. A "felesleges", köznevelési tartalmakat nem érintő részeket törölni kell a tanárképzés követelményeiből. Vagyis egy középiskolai tanár nem lesz képes emelt szinten érettségiztetni, ehhez még egy évet tanulnia kell.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.