A Z-szak név alatt futó ötéves, természettudomány-környezettan képzés idén indul először.
Hat egyetemen indul 2022 szeptemberétől a természettudomány-környezettan szak, amelyet Z-szakként emlegetnek az egyetemek.
Az egyetemek azt ígérik, hogy a hallgatók gyakorlatorientált módszerekkel tanulhatnak majd, kimehetnek például a természetbe, hogy testközelből ismerjék meg annak működését, de sokat hallhatnak majd az ökológiai fenntarthatóságról is. Vizuális kultúra, kommunikáció és idegen nyelv kiemelt óraszámban szerepel a tantervben, a szak kidolgozói szerint ezek ugyanis fontosak a Z-generáció oktatásában.
Az ötéves képzést elvégzők a felső tagozatosoknak biológiát, fizikát, kémiát és természettudományt, illetve a középiskola első két évfolyamán is taníthatnak természettudományt. A természettudomány-környezettan szak idén szeptemberben a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, a Nyíregyházi Egyetemen, illetve az ELTE budapesti és szombathelyi kampuszán indul.
A felvételizőknek könnyítés, hogy a szakra bármilyen tárgyból szerzett emelt szintű érettségivel lehet jelentkezni.
A magyar oktatás történetét számos meghatározó politikus és reformer alakította az elmúlt évszázadok során. Az iskolarendszer kiépítése, a tankötelezettség bevezetése vagy a felsőoktatás fejlesztése mind olyan változások, amelyek ismert oktatási miniszterek nevéhez köthetők - közülük gyűjtöttünk ki három kulcsfontosságú személyt.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
