Ötéves tanárképzések indulnak idén ősszel, de a lerövidített képzési idő mellett más is változik.
2022 őszétől egységes, ötéves képzésben tanulnak majd a tanárszakosok. A képzési idő csökkenése miatt az összes kreditszám is változik (10 félév alatt maximum 300 lehet). Megszűnik a harmadik év utáni választási lehetőség, az egységes képzésben szerzett diplomával általános és középiskolában lehet majd tanítani - erről Gerner Zsuzsa, a PTE Tanárképző Központ főigazgatója beszélt a Pécsi Tudományegyetem Online Magazinjának.
Az intézmény főigazgatója elmondta, a pedagógiai-pszichológiai elméleti és gyakorlati felkészítés modulja nem változik, a szakmódszertan kreditszáma viszont nő, és egy új, kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval és mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretkör is megjelenik.
Változnak a gyakorlatok is, az új képzésben részt vevők a képzés teljes időtartama alatt teljesítenek majd gyakorlatot, amely pályaismereti, pályaszocializációs gyakorlattal egészül majd ki. A tanítási gyakorlat - melyet a hallgatók gyakorlóiskolákban teljesítenek - megmarad, de több egymásra épülő elem alkotja majd, mint a hospitálás, a mikrotanítás (a tanóra részfeladatait végzi el a hallgató, vezetőtanár irányításával és részvételével), és az önálló óratartás.
Gerner Zsuzsa a szaktanári képzési rendszerről is beszámolt, ez azokat érintheti, akik középiskolában fakultációt szeretnének tanítani, vagy emelt szintű érettségire felkészíteni. Nekik a Pedagógus I. minősítés megszerzése után vissza kell jönniük az egyetemre és elvégezni a szaktanári képzést.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
