Friss felsőoktatási rangsor: ezek a legjobb pedagógusképző egyetemek és főiskolák

A Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara és az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyógypedagógiai kara vezeti a HVG 2022-es, pedagógusképzéseket indító egyetemekről, főiskolákról készített rangsorát.

  • Eduline

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, az ELTE Tanárképző Központja és a Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Központja vezeti azt a felsőoktatási rangsort, amelyet a HVG a hallgatók teljesítménye alapján állított össze a pedagógusképzéseket kínáló egyetemekről, főiskolákról. A lista negyedik helyén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara áll, az ötödik helyen pedig – hármas holtversenyben – a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara, az Evangélikus Hittudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara végzett.

Ezen a listán nemcsak a tanárszakokat indító intézmények szerepelnek, hanem a gyógypedagógusokat, konduktorokat, tanítókat, óvodapedagógusokat, csecsemő- és kisgyermeknevelőket képző egyetemek, főiskolák is.

A felvett hallgatók pontátlaga egyébként az evangélikus egyetemen a legmagasabb – 439 pont –, a második ebben a részrangsorban az ELTE gyógypedagógiai kara, a harmadik pedig a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola. Az elsőhelyes jelentkezők száma alapján az ELTE Tanárképző Központ vezet, 458-an ezt az intézményt jelölték meg a felvételi lap első helyén – az elsőhelyes jelentkezők száma ezen kívül csak az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán haladta meg a háromszázat.

A nyelvvizsgával felvettek aránya a pedagógusképzések rangsorát vezető egyetemeken 78 és 100 százalék között mozog, az Evangélikus Hittudományi Egyetemen az összes, idén bekerült hallgatónak volt nyelvvizsgája, de a rangsor élén álló ELTE-karon is 97 százalék a nyelvvizsgázottak aránya.

Oktatói kiválóság: Szeged, ELTE, Pécs

Az oktatói kiválóság alapján összeállított rangsort négy bölcsészkar vezeti – a Szegedi Tudományegyetemé, az ELTE-é, a Pécsi Tudományegyetemé és a Debreceni Egyetemé. Az ötödik helyen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem végzett.

A tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya az ELTE BTK-n a legmagasabb, majdnem 95 százalékos, ám – mivel a karon több mint 1600-an tanulnak – az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma viszonylag magas. Az MTA-címmel rendelkező oktatók aránya a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán a legmagasabb, azt a Debreceni Egyetem és az ELTE bölcsészkara követi.

Mi alapján áll össze a rangsor?

A kari rangsor idén is a hallgatói és az oktatói alrangsorból áll össze. A HVG felsőoktatási rangsorának készítői számos szempontot vettek figyelembe: az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a tanulmányi versenyen helyezettek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az egy - tudományos fokozattal rendelkező - oktatóra jutó hallgatók számát, valamint az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát.

A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2022 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.