Az oktatásért felelős miniszter a jövőben rendeletben határozná meg a tanárképzések kimeneti követelményét és azt, hogyan oktassák a pedagógusokat az egyetemeken.
A múlt héten megjelent rendeletmódosítás értelmében nem csak a tanárképzések hosszát, hanem tartalmát is központilag szabályozzák majd - szúrta ki a Népszava. Az oldal szerint felsőoktatási intézmények vezetői által létrehozott szakmai bizottságoknak már nem nagyon lesz beleszólásuk abba, hogyan készítsék fel az egyetemeken a pedagógushallgatókat, a tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit mostantól csak minisztériumi szinten határozhatják meg.
Az eddigi szabályozás szerint a szakmai bizottságok tantervi ajánlásokkal segíthették a tanárszakok intézményi tanterveinek kidolgozását, ám az erről szóló passzust egyszerűen törölték a törvényből. A módosítás szerint a követelményrendszert az oktatásért felelős miniszter - ebben az esetben az Innovációs Technológiai Minisztérium, azaz Palkovics László - kormányrendeletben határozhatja meg.
A tanárképzés átszervezése más ponton is érintené a jelenlegi rendszert, ahogy írtunk róla, az Oktatási Hivatal például egy újfajta képzéssel erősítené a pályakezdő pedagógusok "magyarságtudatát", sőt egy nyilatkozat alapján pedagógiai technikumi képzések elindítását is előkészítik.
Az új rendelet értelmében egyébként hat helyett öt évig tart a jövőben a felsőfokú tanárképzés, a hallgatónak pedig minden félévben lesz szakmai gyakorlatuk. Újdonságként jelenik meg az integrált természettudományos tanárképzés, a természettudomány-környezettan tanárszak beindítása is.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
