Az oktatásért felelős miniszter a jövőben rendeletben határozná meg a tanárképzések kimeneti követelményét és azt, hogyan oktassák a pedagógusokat az egyetemeken.
A múlt héten megjelent rendeletmódosítás értelmében nem csak a tanárképzések hosszát, hanem tartalmát is központilag szabályozzák majd - szúrta ki a Népszava. Az oldal szerint felsőoktatási intézmények vezetői által létrehozott szakmai bizottságoknak már nem nagyon lesz beleszólásuk abba, hogyan készítsék fel az egyetemeken a pedagógushallgatókat, a tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit mostantól csak minisztériumi szinten határozhatják meg.
Az eddigi szabályozás szerint a szakmai bizottságok tantervi ajánlásokkal segíthették a tanárszakok intézményi tanterveinek kidolgozását, ám az erről szóló passzust egyszerűen törölték a törvényből. A módosítás szerint a követelményrendszert az oktatásért felelős miniszter - ebben az esetben az Innovációs Technológiai Minisztérium, azaz Palkovics László - kormányrendeletben határozhatja meg.
A tanárképzés átszervezése más ponton is érintené a jelenlegi rendszert, ahogy írtunk róla, az Oktatási Hivatal például egy újfajta képzéssel erősítené a pályakezdő pedagógusok "magyarságtudatát", sőt egy nyilatkozat alapján pedagógiai technikumi képzések elindítását is előkészítik.
Az új rendelet értelmében egyébként hat helyett öt évig tart a jövőben a felsőfokú tanárképzés, a hallgatónak pedig minden félévben lesz szakmai gyakorlatuk. Újdonságként jelenik meg az integrált természettudományos tanárképzés, a természettudomány-környezettan tanárszak beindítása is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
