Első hallásra jó ötletnek tűnhet, hogy öt év után kapjanak diplomát a tanárjelöltek, így gyorsabban lehet pótolni a tanárhiányt. De ott, ahol valóban sok tanár hiányzik, ez az egy év nem sokat segít – többek között erről beszélt Csapó Benő neveléstudományi kutató.
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának és Oktatáselméleti Kutatócsoportjának vezetője a Jelennek azt mondta, a pedagógusképzéssel kapcsolatban az egyik legnagyobb gond az, hogy kevés a jelentkező.
„Például ebben a tanévben országos szinten 26 fiatalt vettünk fel fizika és 28-at kémia szakra. Ha mindannyian el is végeznék az egyetemet és tanárként állnának munkába, nem sokat segítene, hogy ezt egy évvel korábban tennék” – mondta Csapó Benő.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2022 szeptemberétől egységesen ötévesek lesznek az osztatlan tanárképzések (eddig a középiskolai tanárnak készülő hallgatók hat évig jártak egyetemre). „Első hallásra jó ötletnek tűnhet, hogy öt év után kapjanak diplomát a tanárjelöltek, és ezáltal gyorsabban lehet pótolni a tanárhiányt. Azonban ott, ahol valóban sok tanár hiányzik, ez az egy év nem sokat segít” – magyarázta.
„Önmagában azt, hogy ötéves a tanárképzés, nem tartom problémának. Évtizedeken keresztül kiváló pedagógusokat képeztünk ennyi idő alatt. Én is ötéves egyetemi tanárképzésben szereztem diplomát kémia-fizika szakon, és úgy gondolom, az öt évből most is ki lehetne hozni egy igényes, teljes értékű képzést. Az új rendszerrel az a legnagyobb problémám, hogy az nem képesít minden középiskolai tanári feladatra, ami valószínűleg nem javítja e tanárszakok vonzerejét. Hasonlóképp, a munkaadó szemszögéből nézve sem egyenértékű egy ilyen korlátozott munkavégzésre jogosító diploma a korábbi, ugyancsak ötéves, teljes értékű végzettséggel. A vélt haszon messze nincs arányban a várható hátránnyal” – tette hozzá.
A neveléstudományi kutató azt is kiemelte, hogy egyértelműen az alacsony bérek jelentik az egyik legnagyobb akadályát a tehetséges diákok, egyetemisták tanári pályára vonzásának.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
