A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának és Oktatáselméleti Kutatócsoportjának vezetője a Jelennek azt mondta, a pedagógusképzéssel kapcsolatban az egyik legnagyobb gond az, hogy kevés a jelentkező.
„Például ebben a tanévben országos szinten 26 fiatalt vettünk fel fizika és 28-at kémia szakra. Ha mindannyian el is végeznék az egyetemet és tanárként állnának munkába, nem sokat segítene, hogy ezt egy évvel korábban tennék” – mondta Csapó Benő.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2022 szeptemberétől egységesen ötévesek lesznek az osztatlan tanárképzések (eddig a középiskolai tanárnak készülő hallgatók hat évig jártak egyetemre). „Első hallásra jó ötletnek tűnhet, hogy öt év után kapjanak diplomát a tanárjelöltek, és ezáltal gyorsabban lehet pótolni a tanárhiányt. Azonban ott, ahol valóban sok tanár hiányzik, ez az egy év nem sokat segít” – magyarázta.
„Önmagában azt, hogy ötéves a tanárképzés, nem tartom problémának. Évtizedeken keresztül kiváló pedagógusokat képeztünk ennyi idő alatt. Én is ötéves egyetemi tanárképzésben szereztem diplomát kémia-fizika szakon, és úgy gondolom, az öt évből most is ki lehetne hozni egy igényes, teljes értékű képzést. Az új rendszerrel az a legnagyobb problémám, hogy az nem képesít minden középiskolai tanári feladatra, ami valószínűleg nem javítja e tanárszakok vonzerejét. Hasonlóképp, a munkaadó szemszögéből nézve sem egyenértékű egy ilyen korlátozott munkavégzésre jogosító diploma a korábbi, ugyancsak ötéves, teljes értékű végzettséggel. A vélt haszon messze nincs arányban a várható hátránnyal” – tette hozzá.
A neveléstudományi kutató azt is kiemelte, hogy egyértelműen az alacsony bérek jelentik az egyik legnagyobb akadályát a tehetséges diákok, egyetemisták tanári pályára vonzásának.
