Első hallásra jó ötletnek tűnhet, hogy öt év után kapjanak diplomát a tanárjelöltek, így gyorsabban lehet pótolni a tanárhiányt. De ott, ahol valóban sok tanár hiányzik, ez az egy év nem sokat segít – többek között erről beszélt Csapó Benő neveléstudományi kutató.
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának és Oktatáselméleti Kutatócsoportjának vezetője a Jelennek azt mondta, a pedagógusképzéssel kapcsolatban az egyik legnagyobb gond az, hogy kevés a jelentkező.
„Például ebben a tanévben országos szinten 26 fiatalt vettünk fel fizika és 28-at kémia szakra. Ha mindannyian el is végeznék az egyetemet és tanárként állnának munkába, nem sokat segítene, hogy ezt egy évvel korábban tennék” – mondta Csapó Benő.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2022 szeptemberétől egységesen ötévesek lesznek az osztatlan tanárképzések (eddig a középiskolai tanárnak készülő hallgatók hat évig jártak egyetemre). „Első hallásra jó ötletnek tűnhet, hogy öt év után kapjanak diplomát a tanárjelöltek, és ezáltal gyorsabban lehet pótolni a tanárhiányt. Azonban ott, ahol valóban sok tanár hiányzik, ez az egy év nem sokat segít” – magyarázta.
„Önmagában azt, hogy ötéves a tanárképzés, nem tartom problémának. Évtizedeken keresztül kiváló pedagógusokat képeztünk ennyi idő alatt. Én is ötéves egyetemi tanárképzésben szereztem diplomát kémia-fizika szakon, és úgy gondolom, az öt évből most is ki lehetne hozni egy igényes, teljes értékű képzést. Az új rendszerrel az a legnagyobb problémám, hogy az nem képesít minden középiskolai tanári feladatra, ami valószínűleg nem javítja e tanárszakok vonzerejét. Hasonlóképp, a munkaadó szemszögéből nézve sem egyenértékű egy ilyen korlátozott munkavégzésre jogosító diploma a korábbi, ugyancsak ötéves, teljes értékű végzettséggel. A vélt haszon messze nincs arányban a várható hátránnyal” – tette hozzá.
A neveléstudományi kutató azt is kiemelte, hogy egyértelműen az alacsony bérek jelentik az egyik legnagyobb akadályát a tehetséges diákok, egyetemisták tanári pályára vonzásának.
Néhány napos bizonytalanság után végre kiderült, kik irányítják novembertől a tankerületi központokat. Az eredetileg tervezett időponthoz képest később, november 5-én állnak munkába az új igazgatók, de nem mindenhol: öt tankerületben ugyanis újra meg kell hirdetni a vezetői posztot.
Már öt olyan esetről tudnak a hatóságok, amikor veszélyes fémtárgyakat találtak a gyerekek halloweeni édességeiben Gyömrőn és környékén.
Továbbra is kérdéses, hogyan folytathatják tanulmányaikat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedagógushallgatói, miután a kormány bejelentette, hogy megszünteti az intézményben a pedagógusképzést. A hallgatók petíciót indítottak, az ügy pedig hétfőn a parlamentben is napirendre került.
Még a tavalyihoz képest is jóval gyengébb eredményt értek el a negyedikesek és az ötödikesek szövegértésből, viszont a nyolcadikosok javítottak – derült a 2026-os kompetenciamérés eredményeiből. A 2026-os kompetenciamérést a negyediktől egészen tizenegyedikig a diákok március 23. és május 29. között írták egy meghatározott ütemezési rend alapján.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Megszavazta a parlament, december 25-e és 26-a mellett a szenteste is munkaszüneti nap lesz.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye sokat romlott, viszont több felsőbb évfolyamon is javulást mértek.
