Első hallásra jó ötletnek tűnhet, hogy öt év után kapjanak diplomát a tanárjelöltek, így gyorsabban lehet pótolni a tanárhiányt. De ott, ahol valóban sok tanár hiányzik, ez az egy év nem sokat segít – többek között erről beszélt Csapó Benő neveléstudományi kutató.
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának és Oktatáselméleti Kutatócsoportjának vezetője a Jelennek azt mondta, a pedagógusképzéssel kapcsolatban az egyik legnagyobb gond az, hogy kevés a jelentkező.
„Például ebben a tanévben országos szinten 26 fiatalt vettünk fel fizika és 28-at kémia szakra. Ha mindannyian el is végeznék az egyetemet és tanárként állnának munkába, nem sokat segítene, hogy ezt egy évvel korábban tennék” – mondta Csapó Benő.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2022 szeptemberétől egységesen ötévesek lesznek az osztatlan tanárképzések (eddig a középiskolai tanárnak készülő hallgatók hat évig jártak egyetemre). „Első hallásra jó ötletnek tűnhet, hogy öt év után kapjanak diplomát a tanárjelöltek, és ezáltal gyorsabban lehet pótolni a tanárhiányt. Azonban ott, ahol valóban sok tanár hiányzik, ez az egy év nem sokat segít” – magyarázta.
„Önmagában azt, hogy ötéves a tanárképzés, nem tartom problémának. Évtizedeken keresztül kiváló pedagógusokat képeztünk ennyi idő alatt. Én is ötéves egyetemi tanárképzésben szereztem diplomát kémia-fizika szakon, és úgy gondolom, az öt évből most is ki lehetne hozni egy igényes, teljes értékű képzést. Az új rendszerrel az a legnagyobb problémám, hogy az nem képesít minden középiskolai tanári feladatra, ami valószínűleg nem javítja e tanárszakok vonzerejét. Hasonlóképp, a munkaadó szemszögéből nézve sem egyenértékű egy ilyen korlátozott munkavégzésre jogosító diploma a korábbi, ugyancsak ötéves, teljes értékű végzettséggel. A vélt haszon messze nincs arányban a várható hátránnyal” – tette hozzá.
A neveléstudományi kutató azt is kiemelte, hogy egyértelműen az alacsony bérek jelentik az egyik legnagyobb akadályát a tehetséges diákok, egyetemisták tanári pályára vonzásának.
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
