Kétnaponta Covid-teszt, iskolai oltópontok, kötelező maszkviselés - kiderült hogy készülnek külföldön az iskolakezdésre. Újabb nemzetközi rangsorra kerültek magyar egyetemek, és szakértők szerint az iskolakezdéssel ismét berobbanhat a járvány. Megint összeszedtük a hét legfontosabb híreit.
Kétnaponta Covid-teszt, iskolai oltópontok, kötelező maszkviselés: így készülnek az országok a tanévkezdésre
Ausztriában a tanév első hetében folyamatosan tesztelik majd a diákokat és a tanárokat, akiknek kötelező lesz maszkot viselniük. Franciaországban több ezer oltópontot nyitnak az iskolákban, az Egyesült Államokban eltérő szabályok mellett kezdik az oktatást az intézmények – van, ahol hetente kétszer végeznek majd PCR-teszteket, máshol a maszkviselésről is a szülők döntenek. Különböző forgatókönyvekkel készülnek az országok a tanévkezdésre és a koronavírus-járvány negyedik hullámára.
Kialakulhat a katasztrófahelyzet: szakértők szerint az iskolakezdéssel ismét berobbanhat a járvány
A szakértő szerint a középiskolások és az egyetemisták azok, akik leginkább tudják terjeszteni a fertőzést, ugyanis egy nyugdíjas egy év alatt nem találkozik annyi emberrel, mint egy középiskolás egy átlagos iskolai héten. A részleteket itt olvashatjátok el.
Albérletre sem elég a kezdő tanári bér, és pont ott nincsenek szolgálati lakások, ahol a legmagasabbak az árak
Komoly lakhatási problémákkal küzdenek a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok, az évek óta stagnáló bérek és az emelkedő albérletárak miatt sokan csak olyan állást tudnak elvállalni, amelyhez szolgálati lakás vagy némi lakhatási támogatás is jár – ez derül ki a különböző Facebook-csoportokban közzétett hirdetésekből. Pedig a nagyobb városokban szinte egyáltalán nincsenek szolgálati lakások, az albérletek pedig kifejezetten drágák: Budapesten kezdő tanári bérből még egy külső kerületben lévő, egyszobás panellakás bérleti díját is nehéz kigazdálkodni.
Itt a friss világrangsor: öt magyar egyetem került a legjobb ezerbe
Öt magyarországi egyetem került fel az Academic Ranking of World Universities (ARWU) legfrissebb listájára. Az első helyen idén holtversenyben az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem áll. Itt vannak a magyar eredmények.
Őszi előrehozott érettségi: itt vannak a legfontosabb tudnivalók
Késve költözhetnek be az egyetemisták a kollégiumi szobájukba egy kongresszus miatt
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) miatt késve költözhetnek be a hallgatók a kollégiumi helyükre, ugyanis szeptember második hetére zarándokok és a szervezők kaphatják meg azokat. „Így nem lehet tanévet kezdeni” – megszólaltak a BME hallgatói a kollégiumi ügyben.
Itt vannak a részletek: augusztus 25-ig jelezhetik a szülők, kérik-e az oltást
Létszámtól függően a saját iskola vagy egy közeli intézmény szervezi majd az oltást a tanév elején.
Pár éven belül nem lesz, aki tanítson: kevesen felvételiznek, még kevesebben végzik el a tanári szakokat
7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.
Se tanárok, se diákok: egy évfolyam marad az enyingi iskolában
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
