Se tanárok, se diákok: egy évfolyam marad az enyingi iskolában

Ősztől csak a végzős gimnáziumi évfolyam marad a Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskolában.

  • Csik Veronika

Szeptembertől már csak a 12. osztályosok tanulnak az enyingi Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola gimnáziumi évfolyamain, a 10. és a 11. osztályosok más intézményekben járnak tovább, 9. évfolyam pedig nem is indul - tudta meg a Népszava.

A lap azt állítja, a tanárhiány okozza a problémát, az iskola weboldala szerint a tantestületben alig éri el a 20-at a szaktanárok aránya, ráadásul többen közülük is csak óraadóként dolgoznak, dolgoztak az intézményben. Hozzáteszik, idén nyáron pedig legalább tíz pedagógus fejezi be a munkát nyugdíjazás, szülési szabadság vagy munkahelyváltás miatt, a helyükre pedig nem sikerült új munkaerőt találni.

A Népszava szerint a fenntartó Székesfehérvári Tankerületi Központ nem ismerte el egyértelműen, hogy a pedagógushiány áll az iskola gimnáziumi osztályainak kiüresedése mögött, azt írták a lapnak, a tanulók elvándorlásával "feleslegessé vált" pedagógusok valóban más intézményekben vállalnak munkát.

A fenntartó tájékoztatása szerint a 10. és a 11. évfolyam esetében a tanulók létszáma nem érte el a köznevelési törvényben meghatározott minimális osztálylétszámot, 9. évfolyam a jelentkezők alacsony száma miatt már eleve nem indult. A lap egy korábban ott dolgozó tanárra hivatkozva annak az esélyét sem zárja ki, hogy a kialakult helyzet mögött szakmai konfliktusok állnak.

Nem ez az első tömeges felmondás a nyáron, korábban megírtuk, hogy a hajduszoboszlói iskola tanári karának fele is felmondott a tanévkezdés előtt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.