A pedagógusképzésekre felvettek mindössze 20 százaléka fejezi be az egyetemet és áll munkába

9728 felvett hallgató közül csak 2231-en álltak munkába a 2023/24-es tanévben.

  • Székács Linda

Mindössze 2231 pályakezdő pedagógus állt munkába a 2023/24-es tanévben - tudta meg a Népszava az Oktatási Hivataltól.

A 2023-ban diplomázott pedagógusok zöme - mivel a képzés öt évig tart - 2018-ban kezdte meg a tanulmányait. A felvi.hu statisztikái szerint ebben az évben az általános felvételi eljárás során 17 800-an jelentkeztek pedagógusképzésre, a pótfelvételi során pedig további 1005 fővel nőtt a jelentkezők száma. A felvettek száma végül a  tavaszi felvételit követően 9289 fő, a pótfelvételi után 439 fő volt, ami tehát azt jelenti, hogy 2018 szeptemberében összesen 9728-en kezdték meg a pedagógusképzést, azt azonban csak a töredékük, 22,9 százalékuk fejezte be.

Ez egyébként egyáltalán nem kiugró adat. A 2022/23-as tanévben végzett, 2017-ben felvett pedagógushallgatóknak is mindössze körülbelül 20 százaléka fejezte be az egyetemet, majd 1884 pályakezdő állt munkába 2022 szeptemberében.

Ez arra is rávilágít, hogy a pályára lépő pedagógusok aligha enyhítik az egyre súlyosbodó tanárhiányt. Ahogy arról a múlt héten beszámoltunk, tavalyhoz képest idén 1610 fővel csökkent a főállásban foglalkoztatott pedagógusok száma, így a köznevelésben és a szakképzésben dolgozó főállású pedagógusok száma jelenleg 145 589 fő, ami az elmúlt tíz évben a legalacsonyabb. Ennek oka feltételezhetően az alacsony bérek és a státusztörvény.

A 2023-as általános felvételi során egyébként 18 673 fő jelentkezett valamilyen pedagógusképzésre, a pótfelvételin pedig további 3867 diák jelölt meg valamilyen pedagógus szakot. Közülük végül összesen 12 796-an kerültek be és kezdték meg a tanulmányaikat. Az, hogy végül hányan fejezik be a képzést és állnak munkába, évekkel később, 2028-ban fog kiderülni.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.