9728 felvett hallgató közül csak 2231-en álltak munkába a 2023/24-es tanévben.
Mindössze 2231 pályakezdő pedagógus állt munkába a 2023/24-es tanévben - tudta meg a Népszava az Oktatási Hivataltól.
A 2023-ban diplomázott pedagógusok zöme - mivel a képzés öt évig tart - 2018-ban kezdte meg a tanulmányait. A felvi.hu statisztikái szerint ebben az évben az általános felvételi eljárás során 17 800-an jelentkeztek pedagógusképzésre, a pótfelvételi során pedig további 1005 fővel nőtt a jelentkezők száma. A felvettek száma végül a tavaszi felvételit követően 9289 fő, a pótfelvételi után 439 fő volt, ami tehát azt jelenti, hogy 2018 szeptemberében összesen 9728-en kezdték meg a pedagógusképzést, azt azonban csak a töredékük, 22,9 százalékuk fejezte be.
Ez egyébként egyáltalán nem kiugró adat. A 2022/23-as tanévben végzett, 2017-ben felvett pedagógushallgatóknak is mindössze körülbelül 20 százaléka fejezte be az egyetemet, majd 1884 pályakezdő állt munkába 2022 szeptemberében.
Ez arra is rávilágít, hogy a pályára lépő pedagógusok aligha enyhítik az egyre súlyosbodó tanárhiányt. Ahogy arról a múlt héten beszámoltunk, tavalyhoz képest idén 1610 fővel csökkent a főállásban foglalkoztatott pedagógusok száma, így a köznevelésben és a szakképzésben dolgozó főállású pedagógusok száma jelenleg 145 589 fő, ami az elmúlt tíz évben a legalacsonyabb. Ennek oka feltételezhetően az alacsony bérek és a státusztörvény.
A 2023-as általános felvételi során egyébként 18 673 fő jelentkezett valamilyen pedagógusképzésre, a pótfelvételin pedig további 3867 diák jelölt meg valamilyen pedagógus szakot. Közülük végül összesen 12 796-an kerültek be és kezdték meg a tanulmányaikat. Az, hogy végül hányan fejezik be a képzést és állnak munkába, évekkel később, 2028-ban fog kiderülni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
