Az év első sztrájktárgyalásán többek között azt is tisztázták, mihez képest emelkednek 32 százalékkal a pedagógusbérek.
A 32 százalékos béremelést a múlt évi átlagbérhez fogják számolni - tudták meg a szakszervezetek a keddi sztrájktárgyaláson.
Ahogy arról az Eduline-on is részletesen beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök december 21-i bejelentése után december 28-án nyilvánosságra hozta a Belügyminisztérium az ígért 32,2 százalékos béremelés alapján meghatározott bérsávokat, ami szerint januártól nem lehet kevesebb a pedagógusok bruttó bére, mint
Az, hogy a 32,2 százalékos béremelés pontosan mihez képest valósulna meg, eddig nem volt tisztázott, a keddi sztrájktárgyaláson azonban a szakszervezetek azt a választ kapták, hogy a béremelés a 2023-as átlagbérhez képest történik majd. Hozzáteszik: ez kevesebb, mint ami a novemberi fizetéshez képest járna, ugyanakkor Maruzsa Zoltán megerősítette, hogy márciusban lesz még egy bérkorrekció, hogy a diplomás átlagkeresetek 72 százalékára felzárkóztassák a tanárbéreket, és év végén is várható egy újabb korrekció.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvezetője azt is hozzátette: ha bértömegre adják az említett béremelést, kell, hogy legyen mozgásterük az intézményeknek, amiben az iskolaigazgatóknak és a tankerületi vezetőknek lesz a legnagyobb szerepe, hogy "ne az alsó határt érjék el a kollégák, hanem attól jóval magasabbakat."
"Egyetértettünk abban, hogy a pedagógus végzettségű, nevelést és oktatást közvetlenül segítükre is vonatkozik a béremelés"
- tette hozzá Nagy Erzsébet, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben egy intézményben ez nem így van, azt feltétlen jelezzék.
A nem pedagógus végzettségű, illetve technikai dolgozók béremeléséről egyelőre nem esett szó Maruzsa Zoltán részéről.
A tárgyalások jövő szerdán, vagyis január 17-én folytatódnak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
