Az év első sztrájktárgyalásán többek között azt is tisztázták, mihez képest emelkednek 32 százalékkal a pedagógusbérek.
A 32 százalékos béremelést a múlt évi átlagbérhez fogják számolni - tudták meg a szakszervezetek a keddi sztrájktárgyaláson.
Ahogy arról az Eduline-on is részletesen beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök december 21-i bejelentése után december 28-án nyilvánosságra hozta a Belügyminisztérium az ígért 32,2 százalékos béremelés alapján meghatározott bérsávokat, ami szerint januártól nem lehet kevesebb a pedagógusok bruttó bére, mint
Az, hogy a 32,2 százalékos béremelés pontosan mihez képest valósulna meg, eddig nem volt tisztázott, a keddi sztrájktárgyaláson azonban a szakszervezetek azt a választ kapták, hogy a béremelés a 2023-as átlagbérhez képest történik majd. Hozzáteszik: ez kevesebb, mint ami a novemberi fizetéshez képest járna, ugyanakkor Maruzsa Zoltán megerősítette, hogy márciusban lesz még egy bérkorrekció, hogy a diplomás átlagkeresetek 72 százalékára felzárkóztassák a tanárbéreket, és év végén is várható egy újabb korrekció.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvezetője azt is hozzátette: ha bértömegre adják az említett béremelést, kell, hogy legyen mozgásterük az intézményeknek, amiben az iskolaigazgatóknak és a tankerületi vezetőknek lesz a legnagyobb szerepe, hogy "ne az alsó határt érjék el a kollégák, hanem attól jóval magasabbakat."
"Egyetértettünk abban, hogy a pedagógus végzettségű, nevelést és oktatást közvetlenül segítükre is vonatkozik a béremelés"
- tette hozzá Nagy Erzsébet, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben egy intézményben ez nem így van, azt feltétlen jelezzék.
A nem pedagógus végzettségű, illetve technikai dolgozók béremeléséről egyelőre nem esett szó Maruzsa Zoltán részéről.
A tárgyalások jövő szerdán, vagyis január 17-én folytatódnak.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
