Hiába nőtt a felvételizők létszáma, nem a most felvett diákok jelentenek majd utánpótlást a pedagógushiányra.
Mindössze öt hallgatót vettek fel kémiatanár szakra az ország egyik legnagyobb tanárképző egyetemén, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - derül ki a felvi.hu adataiból, amiket a Népszava összesített.
Az Eduline-on már május közepén arról írtunk, hogy idén 3357 fő jelentkezett osztatlan tanárképzésre, az iskolák azonban hiába vadásszák a kémia- és fizikatanárokat, vagy bármilyen természettudományos szakirányt választó pedagógusokat, alig akadt olyan osztatlan tanári képzésre jelentkező, aki ezek valamelyikét választotta volna, fizika-kémia szakpárra pedig az egész országban mindössze egy fő jelentkezett.
A Népszava most azt írja, 3357 jelentkezőből végül mindössze 1550 hallgató kerül be valamilyen osztatlan tanári képzésre, többségében magyar, történelem vagy angol szakpárra, míg a természettudományos tárgyak esetében siralmas számok születtek.
Az ELTE Tanárképző központjában
Hiába hangoztatja tehát a kormány, hogy megnövekedett a pedagógusképzésekre jelentkezők száma, a tanárhiány - főleg a természettudományos tárgyakból - továbbra sincs megoldva, de a tanítónak, óvodapedagógusoknak és gyógytornászoknak álló diákok sem tolonganak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
