Hiába nőtt a felvételizők létszáma, nem a most felvett diákok jelentenek majd utánpótlást a pedagógushiányra.
Mindössze öt hallgatót vettek fel kémiatanár szakra az ország egyik legnagyobb tanárképző egyetemén, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - derül ki a felvi.hu adataiból, amiket a Népszava összesített.
Az Eduline-on már május közepén arról írtunk, hogy idén 3357 fő jelentkezett osztatlan tanárképzésre, az iskolák azonban hiába vadásszák a kémia- és fizikatanárokat, vagy bármilyen természettudományos szakirányt választó pedagógusokat, alig akadt olyan osztatlan tanári képzésre jelentkező, aki ezek valamelyikét választotta volna, fizika-kémia szakpárra pedig az egész országban mindössze egy fő jelentkezett.
A Népszava most azt írja, 3357 jelentkezőből végül mindössze 1550 hallgató kerül be valamilyen osztatlan tanári képzésre, többségében magyar, történelem vagy angol szakpárra, míg a természettudományos tárgyak esetében siralmas számok születtek.
Az ELTE Tanárképző központjában
Hiába hangoztatja tehát a kormány, hogy megnövekedett a pedagógusképzésekre jelentkezők száma, a tanárhiány - főleg a természettudományos tárgyakból - továbbra sincs megoldva, de a tanítónak, óvodapedagógusoknak és gyógytornászoknak álló diákok sem tolonganak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
