Megszavazták: 500 embert lakoltatnak ki Józsefvárosban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem miatt

2025. januárjának végéig kell elhagyniuk az otthonaikat.

  • Székács Linda

134 igen, 38 nem és 11 tartózkodó szavazattal április 30-án elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztéséről szóló törvényt, ami miatt 200 családot fognak kilakoltatni a józsefvárosi otthonaikból, hogy azok helyén építsék meg az egyetem új, nemrég bejelentett tanárképzésének épületeit.

"Ha a törvényt végre akarják hajtani és nem akarnak tönkretenni emberi életeket, és humánusan, emberségesen akar eljárni az állam, akkor itt minden egyes család külön problémáját meg kell oldani" - nyilatkozta az RTL Híradónak Pikó András, a kerület polgármestere.

Pikó szerint az érintett lakásokban többek között magatehetetlen, beteg emberek, mozgáskorlátozottak és gyerekek is élnek, akiknek a lakhatását és a beiskolázását is meg kell oldani legkésőbb 2025. januárjának végéig. Eddig kell ugyanis az érintett családoknak kiköltözniük.

A polgármester megjegyezte; nincs elég bérlakás a kerületben. Ezzel kapcsolatban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a híradónak azt mondta, az állam fog segítséget nyújtani a családoknak, amennyiben a kerület "nem tesz eleget a törvényi kötelezettségének."

Pikó András egyébként többek között Karácsony Gergely főpolgármesterrel Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz fordult annak érdekében, hogy ne írja alá a megszavazott törvényt.

Az NKE tanárképzésének adna helyet

Március közepén írtuk meg, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025-től pedagógusképzéseket indít. Többek között tanári, tanítói- és óvodapedagógus képzéseket is.

Ennek épületeit húznák fel a kilakoltatásra váró családok bérlakásainak helyén, amit az egyetem a korábbi közleményében "tátongó tájsebként" definiált.

A tanárképzés részleteiről korábban Veszelszki Ágnes tanszékvezetőt, az induló kar rektori megbízottját kérdeztük.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.