Megszavazták: 500 embert lakoltatnak ki Józsefvárosban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem miatt

2025. januárjának végéig kell elhagyniuk az otthonaikat.

  • Székács Linda

134 igen, 38 nem és 11 tartózkodó szavazattal április 30-án elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztéséről szóló törvényt, ami miatt 200 családot fognak kilakoltatni a józsefvárosi otthonaikból, hogy azok helyén építsék meg az egyetem új, nemrég bejelentett tanárképzésének épületeit.

"Ha a törvényt végre akarják hajtani és nem akarnak tönkretenni emberi életeket, és humánusan, emberségesen akar eljárni az állam, akkor itt minden egyes család külön problémáját meg kell oldani" - nyilatkozta az RTL Híradónak Pikó András, a kerület polgármestere.

Pikó szerint az érintett lakásokban többek között magatehetetlen, beteg emberek, mozgáskorlátozottak és gyerekek is élnek, akiknek a lakhatását és a beiskolázását is meg kell oldani legkésőbb 2025. januárjának végéig. Eddig kell ugyanis az érintett családoknak kiköltözniük.

A polgármester megjegyezte; nincs elég bérlakás a kerületben. Ezzel kapcsolatban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a híradónak azt mondta, az állam fog segítséget nyújtani a családoknak, amennyiben a kerület "nem tesz eleget a törvényi kötelezettségének."

Pikó András egyébként többek között Karácsony Gergely főpolgármesterrel Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz fordult annak érdekében, hogy ne írja alá a megszavazott törvényt.

Az NKE tanárképzésének adna helyet

Március közepén írtuk meg, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025-től pedagógusképzéseket indít. Többek között tanári, tanítói- és óvodapedagógus képzéseket is.

Ennek épületeit húznák fel a kilakoltatásra váró családok bérlakásainak helyén, amit az egyetem a korábbi közleményében "tátongó tájsebként" definiált.

A tanárképzés részleteiről korábban Veszelszki Ágnes tanszékvezetőt, az induló kar rektori megbízottját kérdeztük.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.