Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A 444.hu beszámolója szerint szeptembertől földrajz-és természettudomány-környezettan tanárokat is képeznek az NKE új pedagógusképző karán. Ehhez képest a Földrajz és Természettudomány Tanszéken a földrajzszakos oktatók mellett nincsen természettudományos, így felmerülhet a kérdés, hogy a biológiát, kémiát, fizikát ki fogja tanítani a hallgatóknak.
Emellett azonban a portál egy másik érdekességet is észrevett, hogy több, az új tanárképzéshez kapcsolódó tanszéken "közszolgálati docensek" is oktatnak, holott eddig nem létezett a magyar felsőoktatásban.
A lap szerint az NKE új szabályzatában 2024-ben megjelent meg csak az új cím, a „közszolgálati egyetemi docens”, amelyet az egyetem szenátusa olyan oktatóknak adományozhat, akik „országosan elismert szaktekintélyek”. A cím elnyeréséhez nem szükséges egyetemi docensi pozícióval rendelkezni, elegendő a kiemelkedő gyakorlati tapasztalat és a széles körű szakmai elismertség.”
Ez jelentősen eltér a hagyományos egyetemi docensi követelményektől, ahol a doktori fokozat és a felsőoktatási tapasztalat alapfeltétel.
Az NKE tanárképzésein a későbbiekben problémát okozhat, ha a következő években sem vesznek fel "rendes" egyetemi docenseket a tanszékekre. Ugyanis három év múlva meg kell felelniük az Oktatási Hivatal és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) feltételeinek. A MAB ugyanis előírja, hogy a szak tantárgyfelelőseinek legalább fele tudományos fokozottal rendelkező oktató legyen.
Ha ezt az egyetem nem teljesíti, akkor az adott képzésre nem kaphatja meg az akkreditációt az Oktatási Hivataltól. Ebből kifolyólag az a hallgató, aki egy ilyen szakon végez, annak a diplomája sem lesz akkreditált, vagyis államilag elismert.
