Több, az új tanárképzéshez kapcsolódó tanszéken dolgoznak a "közszolgálati egyetemi docensek."
A 444.hu beszámolója szerint szeptembertől földrajz-és természettudomány-környezettan tanárokat is képeznek az NKE új pedagógusképző karán. Ehhez képest a Földrajz és Természettudomány Tanszéken a földrajzszakos oktatók mellett nincsen természettudományos, így felmerülhet a kérdés, hogy a biológiát, kémiát, fizikát ki fogja tanítani a hallgatóknak.
Emellett azonban a portál egy másik érdekességet is észrevett, hogy több, az új tanárképzéshez kapcsolódó tanszéken "közszolgálati docensek" is oktatnak, holott eddig nem létezett a magyar felsőoktatásban.
A lap szerint az NKE új szabályzatában 2024-ben megjelent meg csak az új cím, a „közszolgálati egyetemi docens”, amelyet az egyetem szenátusa olyan oktatóknak adományozhat, akik „országosan elismert szaktekintélyek”. A cím elnyeréséhez nem szükséges egyetemi docensi pozícióval rendelkezni, elegendő a kiemelkedő gyakorlati tapasztalat és a széles körű szakmai elismertség.”
Ez jelentősen eltér a hagyományos egyetemi docensi követelményektől, ahol a doktori fokozat és a felsőoktatási tapasztalat alapfeltétel.
Az NKE tanárképzésein a későbbiekben problémát okozhat, ha a következő években sem vesznek fel "rendes" egyetemi docenseket a tanszékekre. Ugyanis három év múlva meg kell felelniük az Oktatási Hivatal és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) feltételeinek. A MAB ugyanis előírja, hogy a szak tantárgyfelelőseinek legalább fele tudományos fokozottal rendelkező oktató legyen.
Ha ezt az egyetem nem teljesíti, akkor az adott képzésre nem kaphatja meg az akkreditációt az Oktatási Hivataltól. Ebből kifolyólag az a hallgató, aki egy ilyen szakon végez, annak a diplomája sem lesz akkreditált, vagyis államilag elismert.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
