Új, eddig nem létező egyetemi címet vezetett be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Több, az új tanárképzéshez kapcsolódó tanszéken dolgoznak a "közszolgálati egyetemi docensek."

A 444.hu beszámolója szerint szeptembertől földrajz-és természettudomány-környezettan tanárokat is képeznek az NKE új pedagógusképző karán. Ehhez képest a Földrajz és Természettudomány Tanszéken a földrajzszakos oktatók mellett nincsen természettudományos, így felmerülhet a kérdés, hogy a biológiát, kémiát, fizikát ki fogja tanítani a hallgatóknak.

Emellett azonban a portál egy másik érdekességet is észrevett, hogy több, az új tanárképzéshez kapcsolódó tanszéken "közszolgálati docensek" is oktatnak, holott eddig nem létezett a magyar felsőoktatásban.

A lap szerint az NKE új szabályzatában 2024-ben megjelent meg csak az új cím, a „közszolgálati egyetemi docens”, amelyet az egyetem szenátusa olyan oktatóknak adományozhat, akik „országosan elismert szaktekintélyek”. A cím elnyeréséhez nem szükséges egyetemi docensi pozícióval rendelkezni, elegendő a kiemelkedő gyakorlati tapasztalat és a széles körű szakmai elismertség.”

Ez jelentősen eltér a hagyományos egyetemi docensi követelményektől, ahol a doktori fokozat és a felsőoktatási tapasztalat alapfeltétel.

Az NKE tanárképzésein a későbbiekben problémát okozhat, ha a következő években sem vesznek fel "rendes" egyetemi docenseket a tanszékekre. Ugyanis három év múlva meg kell felelniük az Oktatási Hivatal és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) feltételeinek. A MAB ugyanis előírja, hogy a szak tantárgyfelelőseinek legalább fele tudományos fokozottal rendelkező oktató legyen.

Ha ezt az egyetem nem teljesíti, akkor az adott képzésre nem kaphatja meg az akkreditációt az Oktatási Hivataltól. Ebből kifolyólag az a hallgató, aki egy ilyen szakon végez, annak a diplomája sem lesz akkreditált, vagyis államilag elismert.

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.