Új, eddig nem létező egyetemi címet vezetett be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Több, az új tanárképzéshez kapcsolódó tanszéken dolgoznak a "közszolgálati egyetemi docensek."

A 444.hu beszámolója szerint szeptembertől földrajz-és természettudomány-környezettan tanárokat is képeznek az NKE új pedagógusképző karán. Ehhez képest a Földrajz és Természettudomány Tanszéken a földrajzszakos oktatók mellett nincsen természettudományos, így felmerülhet a kérdés, hogy a biológiát, kémiát, fizikát ki fogja tanítani a hallgatóknak.

Emellett azonban a portál egy másik érdekességet is észrevett, hogy több, az új tanárképzéshez kapcsolódó tanszéken "közszolgálati docensek" is oktatnak, holott eddig nem létezett a magyar felsőoktatásban.

A lap szerint az NKE új szabályzatában 2024-ben megjelent meg csak az új cím, a „közszolgálati egyetemi docens”, amelyet az egyetem szenátusa olyan oktatóknak adományozhat, akik „országosan elismert szaktekintélyek”. A cím elnyeréséhez nem szükséges egyetemi docensi pozícióval rendelkezni, elegendő a kiemelkedő gyakorlati tapasztalat és a széles körű szakmai elismertség.”

Ez jelentősen eltér a hagyományos egyetemi docensi követelményektől, ahol a doktori fokozat és a felsőoktatási tapasztalat alapfeltétel.

Az NKE tanárképzésein a későbbiekben problémát okozhat, ha a következő években sem vesznek fel "rendes" egyetemi docenseket a tanszékekre. Ugyanis három év múlva meg kell felelniük az Oktatási Hivatal és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) feltételeinek. A MAB ugyanis előírja, hogy a szak tantárgyfelelőseinek legalább fele tudományos fokozottal rendelkező oktató legyen.

Ha ezt az egyetem nem teljesíti, akkor az adott képzésre nem kaphatja meg az akkreditációt az Oktatási Hivataltól. Ebből kifolyólag az a hallgató, aki egy ilyen szakon végez, annak a diplomája sem lesz akkreditált, vagyis államilag elismert.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.