A nevelőtestület támogatja, hogy az iskola jövő évtől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gyakorlóiskolája legyen.
December 12-én titkos szavazást tartott az Óbudai Árpád Gimnázium nevelőtestülete – tette közzé az iskola honlapján.
A 97 százalékos részvétel mellett 44 igennel, 23 nemmel és 3 tartózkodó szavazattal a testület támogatta, hogy 2025. augusztus 1-től a gimnázium a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartásában, annak gyakorlóhelyeként működjön.
A jogszabályban előírtak szerint az NKE-nek február 28-ig kell beadnia a kérelmét a jelenlegi iskolafenntartó Észak-Budapesti Tankerületi Központhoz az Óbudai Árpád Gimnázium fenntartásba vételére. „Emellett folytatja a megkezdett konstruktív párbeszédet a jövőbeni együttműködésről az iskola valamennyi polgárával: a nevelőtestülettel, a diákokkal és a szülői közösséggel” - olvasható az oldalon.
Ezt megelőzően kedden az NKE szülői értekezletet is tartott, valamint fenntartóváltás esetén többek között prémiumot, fejlesztéseket és a tanárhiány megoldását is megígérte. Mindezek ellenére azonban sok szülő szkeptikus maradt. Petíciót indítottak, amit több mint 800-an írtak alá. A szavazás reggelén pedig a szülők, diákok és tanárok élőláncot alkotva tiltakoztak a fenntartóváltás ellen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
