Fordulat a Képzőművészeti Egyetem erőszakbotrányában: új eljárást rendelt el a Kúria

Hallgatók százai tiltakoztak tavaly a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) 2022-es erőszakügyében született felmentő ítélet miatt. Most a Kúria szerint is szexuális erőszak történhetett az egyetem kollégiumában.

Hatályon kívül helyezte a Kúria azt a 2025-ös ítéletet, amelyben felmentették a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) egyik hallgatóját a szexuális kényszerítés vádja alól – írta meg a 444 a Kúria közleménye alapján.

A legfelsőbb bírói fórum szerint az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás alapján akár szexuális erőszak bűntette is megállapítható lehet, ezért új eljárást kell lefolytatni. A döntés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a férfit bűnösnek mondták volna ki, erről az új eljárásban kell döntenie a bíróságnak.

A Kúria augusztusi tanácsülésén helyt adott a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványának, hatályon kívül helyezte a felmentő ítéletet, és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. A döntés szerint ugyanis a korábbi ítéletben megállapított tényállás alapján akár a szexuális erőszak bűntette is megállapítható lehet – a férfi védője ezzel szemben azt kérte, hogy a korábbi felmentő határozatot tartsák hatályban.

Mi történt pontosan?

Mint ahogyan arról több ízben beszámoltunk, 2022-ben az MKE egyik 21 éves hallgatóját a Stróbl Alajos Kollégiumban, a saját szobájában erőszakolta meg egy diáktársa, akivel korábban találkozgatott. A lány az eset után feljelentést tett, majd kiköltözött a kollégiumból, és egyéni tanrendet kért. A történteket több bizonyíték is alátámasztotta, köztük a lány véres alsóneműje, és diáktársa későbbi üzenetei, amelyekben elismerte, hogy figyelmen kívül hagyta a lány akaratát.

Az ügyészség 2023-ban szexuális kényszerítés miatt emelt vádat a diáktárssal szemben, a bíróság azonban 2025 novemberében felmentette. A döntés komoly felháborodást váltott ki az egyetemen: több száz hallgató néma demonstrációt tartott az MKE Andrássy úti épülete előtt, ahol véres lepedőkkel és „A hallgatás nem beleegyezés” feliratokkal tiltakoztak.

A hallgatók ugyanakkor nemcsak a felmentő ítélet miatt emelték fel a hangjukat, hanem azt is kifogásolták, ahogyan az egyetem az esetet kezelte. Az MKE vezetése azt közölte, hogy amikor 2022-ben tudomást szerzett a történtekről, értesítette a rendőrséget, az érintett hallgatónak pedig pszichológiai segítséget és egyéni tanrendet ajánlott fel, ám a megvádolt diáktárs folytathatta a tanulmányait, és később diplomát is szerezhetett. Az egyetem ezt azzal magyarázta, hogy nem volt jogalap arra, hogy megszüntessék a hallgatói jogviszonyát.

A tiltakozások rövidesen más felsőoktatási intézményekre is átterjedtek: több egyetem hallgatói és hallgatói önkormányzatai álltak ki az MKE hallgatói mellett, a HÖOK pedig arra kérte az intézményeket, hogy vizsgálják felül a szexuális visszaélések kezelésére vonatkozó etikai és fegyelmi eljárásrendjüket.

Az MKE vezetése és a Hallgatói Önkormányzat december elején végül közös nyilatkozatot adott ki, amelyben belső vizsgálatot jelentettek be a 2022-es eset egyetemi kezelésének feltárására. Az intézmény ekkor azt is elismerte, hogy korábban nem reagált kellő súllyal a hallgatók azon jelzéseire, amelyek az erőszakos cselekmények kezelésére vonatkozó egyetemi szabályozást kifogásolták.

Az egyetem ezt követően az etikai szabályozásán is változtatott: három hónapról egy évre emelték az etikai vétségek bejelentésére rendelkezésre álló határidőt, és létrehozták a November 25. Bizottságot, amely többek között az intézményi szabályzatok felülvizsgálatával, valamint a szexuális és más visszaélések kezelésével foglalkozott.

A 2026 tavaszára elkészült belső ellenőri jelentés már mulasztásokat is megállapított az egyetem részéről: noha az MKE a jelentés szerint megtette a kötelező jogi lépéseket, nem használt ki minden olyan lehetőséget, amely az érintett hallgató és az egyetemi közösség biztonságát szolgálhatta volna. A jelentés azt is kifogásolta, hogy éveken keresztül nem alakult ki megfelelő intézményi protokoll a szexuális visszaélések kezelésére.


Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.