Hallgatók százai tiltakoztak tavaly a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) 2022-es erőszakügyében született felmentő ítélet miatt. Most a Kúria szerint is szexuális erőszak történhetett az egyetem kollégiumában.
Hatályon kívül helyezte a Kúria azt a 2025-ös ítéletet, amelyben felmentették a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) egyik hallgatóját a szexuális kényszerítés vádja alól – írta meg a 444 a Kúria közleménye alapján.
A legfelsőbb bírói fórum szerint az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás alapján akár szexuális erőszak bűntette is megállapítható lehet, ezért új eljárást kell lefolytatni. A döntés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a férfit bűnösnek mondták volna ki, erről az új eljárásban kell döntenie a bíróságnak.
A Kúria augusztusi tanácsülésén helyt adott a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványának, hatályon kívül helyezte a felmentő ítéletet, és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. A döntés szerint ugyanis a korábbi ítéletben megállapított tényállás alapján akár a szexuális erőszak bűntette is megállapítható lehet – a férfi védője ezzel szemben azt kérte, hogy a korábbi felmentő határozatot tartsák hatályban.
Mi történt pontosan?
Mint ahogyan arról több ízben beszámoltunk, 2022-ben az MKE egyik 21 éves hallgatóját a Stróbl Alajos Kollégiumban, a saját szobájában erőszakolta meg egy diáktársa, akivel korábban találkozgatott. A lány az eset után feljelentést tett, majd kiköltözött a kollégiumból, és egyéni tanrendet kért. A történteket több bizonyíték is alátámasztotta, köztük a lány véres alsóneműje, és diáktársa későbbi üzenetei, amelyekben elismerte, hogy figyelmen kívül hagyta a lány akaratát.
Az ügyészség 2023-ban szexuális kényszerítés miatt emelt vádat a diáktárssal szemben, a bíróság azonban 2025 novemberében felmentette. A döntés komoly felháborodást váltott ki az egyetemen: több száz hallgató néma demonstrációt tartott az MKE Andrássy úti épülete előtt, ahol véres lepedőkkel és „A hallgatás nem beleegyezés” feliratokkal tiltakoztak.
A hallgatók ugyanakkor nemcsak a felmentő ítélet miatt emelték fel a hangjukat, hanem azt is kifogásolták, ahogyan az egyetem az esetet kezelte. Az MKE vezetése azt közölte, hogy amikor 2022-ben tudomást szerzett a történtekről, értesítette a rendőrséget, az érintett hallgatónak pedig pszichológiai segítséget és egyéni tanrendet ajánlott fel, ám a megvádolt diáktárs folytathatta a tanulmányait, és később diplomát is szerezhetett. Az egyetem ezt azzal magyarázta, hogy nem volt jogalap arra, hogy megszüntessék a hallgatói jogviszonyát.
A tiltakozások rövidesen más felsőoktatási intézményekre is átterjedtek: több egyetem hallgatói és hallgatói önkormányzatai álltak ki az MKE hallgatói mellett, a HÖOK pedig arra kérte az intézményeket, hogy vizsgálják felül a szexuális visszaélések kezelésére vonatkozó etikai és fegyelmi eljárásrendjüket.
Az MKE vezetése és a Hallgatói Önkormányzat december elején végül közös nyilatkozatot adott ki, amelyben belső vizsgálatot jelentettek be a 2022-es eset egyetemi kezelésének feltárására. Az intézmény ekkor azt is elismerte, hogy korábban nem reagált kellő súllyal a hallgatók azon jelzéseire, amelyek az erőszakos cselekmények kezelésére vonatkozó egyetemi szabályozást kifogásolták.
Az egyetem ezt követően az etikai szabályozásán is változtatott: három hónapról egy évre emelték az etikai vétségek bejelentésére rendelkezésre álló határidőt, és létrehozták a November 25. Bizottságot, amely többek között az intézményi szabályzatok felülvizsgálatával, valamint a szexuális és más visszaélések kezelésével foglalkozott.
A 2026 tavaszára elkészült belső ellenőri jelentés már mulasztásokat is megállapított az egyetem részéről: noha az MKE a jelentés szerint megtette a kötelező jogi lépéseket, nem használt ki minden olyan lehetőséget, amely az érintett hallgató és az egyetemi közösség biztonságát szolgálhatta volna. A jelentés azt is kifogásolta, hogy éveken keresztül nem alakult ki megfelelő intézményi protokoll a szexuális visszaélések kezelésére.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói is felszólaltak a Magyar Képzőművészeti Egyetemen több mint három évvel ezelőtt megerőszakolt hallgatótársuk ügyében, akinek az erőszaktevőjét a bíróság felmentette.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
