Az MKE-n történtek után a HÖOK arra kéri az egyetemeket, hogy vizsgálják meg az etikai és fegyelmi eljárásrendjüket

Céljuk, hogy minden felsőoktatásban tanuló biztonságban érezhesse magát az egyetemi közegben.

„A felsőoktatási intézményeknek nem csupán tudást kell közvetíteniük, hanem kötelességük is olyan biztonságos és támogató környezetet biztosítaniuk, ahol a fiatalok – akik életük egyik legérzékenyebb, legintenzívebb időszakát élik – valódi bizalommal fordulhatnak egymáshoz és az intézményhez. A biztonságérzet az egyetemi közösség egyik alapköve: enélkül nincs tanulás, nincs fejlődés, nincs valódi egyetemi élet.”

- írja közleményében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).

Nemrég ugyanis a bíróság jogi értelemben ártatlannak mondta ki azt a férfit, akit három évvel ezelőtt erőszakkal vádolt meg diáktársa a Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE). A Fővárosi Főügyészség szerint a vádemelés a sértett szexuális kényszerítésre utaló vallomása alapján történt, ám a vádlott felmentését az ügyészség tudomásul vette, és nem fellebbezett ellene.

Azóta számos demonstrációt és kiállást láthattunk nem csak az érintett egyetem, hanem más intézmények hallgatóitól is.

10 perc néma csend - a Corvinus hallgatói is kiállnak az MKE-n megerőszakolt lány mellett

Ennek okán a HÖOK nyilatkozatot adott ki, melyben nyomatékosan kérik, hogy az egyetemek vizsgálják át a saját etikai és fegyelmi eljárásrendjüket, és „amennyiben azok az érintetteknek nem nyújtanak kellő védelmet vagy nem biztosítanak gyors, átlátható eljárást, úgy haladéktalanul gondoskodjanak a szükséges intézkedésekről, bevonva a hallgatókat a folyamatba.”

Azt is hozzátették, hogy javasolják a jogalkotó számára, hogy a szexuális bűncselekményekkel kapcsolatban vizsgálja meg a jogszabályi kereteket, és társadalmi egyeztetést követően gondoskodjon a felmerülő módosításokról.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.