Az MKE-n történtek után a HÖOK arra kéri az egyetemeket, hogy vizsgálják meg az etikai és fegyelmi eljárásrendjüket

Céljuk, hogy minden felsőoktatásban tanuló biztonságban érezhesse magát az egyetemi közegben.

„A felsőoktatási intézményeknek nem csupán tudást kell közvetíteniük, hanem kötelességük is olyan biztonságos és támogató környezetet biztosítaniuk, ahol a fiatalok – akik életük egyik legérzékenyebb, legintenzívebb időszakát élik – valódi bizalommal fordulhatnak egymáshoz és az intézményhez. A biztonságérzet az egyetemi közösség egyik alapköve: enélkül nincs tanulás, nincs fejlődés, nincs valódi egyetemi élet.”

- írja közleményében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).

Nemrég ugyanis a bíróság jogi értelemben ártatlannak mondta ki azt a férfit, akit három évvel ezelőtt erőszakkal vádolt meg diáktársa a Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE). A Fővárosi Főügyészség szerint a vádemelés a sértett szexuális kényszerítésre utaló vallomása alapján történt, ám a vádlott felmentését az ügyészség tudomásul vette, és nem fellebbezett ellene.

Azóta számos demonstrációt és kiállást láthattunk nem csak az érintett egyetem, hanem más intézmények hallgatóitól is.

10 perc néma csend - a Corvinus hallgatói is kiállnak az MKE-n megerőszakolt lány mellett

Ennek okán a HÖOK nyilatkozatot adott ki, melyben nyomatékosan kérik, hogy az egyetemek vizsgálják át a saját etikai és fegyelmi eljárásrendjüket, és „amennyiben azok az érintetteknek nem nyújtanak kellő védelmet vagy nem biztosítanak gyors, átlátható eljárást, úgy haladéktalanul gondoskodjanak a szükséges intézkedésekről, bevonva a hallgatókat a folyamatba.”

Azt is hozzátették, hogy javasolják a jogalkotó számára, hogy a szexuális bűncselekményekkel kapcsolatban vizsgálja meg a jogszabályi kereteket, és társadalmi egyeztetést követően gondoskodjon a felmerülő módosításokról.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.