Az MKE-n történtek után a HÖOK arra kéri az egyetemeket, hogy vizsgálják meg az etikai és fegyelmi eljárásrendjüket

Céljuk, hogy minden felsőoktatásban tanuló biztonságban érezhesse magát az egyetemi közegben.

„A felsőoktatási intézményeknek nem csupán tudást kell közvetíteniük, hanem kötelességük is olyan biztonságos és támogató környezetet biztosítaniuk, ahol a fiatalok – akik életük egyik legérzékenyebb, legintenzívebb időszakát élik – valódi bizalommal fordulhatnak egymáshoz és az intézményhez. A biztonságérzet az egyetemi közösség egyik alapköve: enélkül nincs tanulás, nincs fejlődés, nincs valódi egyetemi élet.”

- írja közleményében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).

Nemrég ugyanis a bíróság jogi értelemben ártatlannak mondta ki azt a férfit, akit három évvel ezelőtt erőszakkal vádolt meg diáktársa a Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE). A Fővárosi Főügyészség szerint a vádemelés a sértett szexuális kényszerítésre utaló vallomása alapján történt, ám a vádlott felmentését az ügyészség tudomásul vette, és nem fellebbezett ellene.

Azóta számos demonstrációt és kiállást láthattunk nem csak az érintett egyetem, hanem más intézmények hallgatóitól is.

10 perc néma csend - a Corvinus hallgatói is kiállnak az MKE-n megerőszakolt lány mellett

Ennek okán a HÖOK nyilatkozatot adott ki, melyben nyomatékosan kérik, hogy az egyetemek vizsgálják át a saját etikai és fegyelmi eljárásrendjüket, és „amennyiben azok az érintetteknek nem nyújtanak kellő védelmet vagy nem biztosítanak gyors, átlátható eljárást, úgy haladéktalanul gondoskodjanak a szükséges intézkedésekről, bevonva a hallgatókat a folyamatba.”

Azt is hozzátették, hogy javasolják a jogalkotó számára, hogy a szexuális bűncselekményekkel kapcsolatban vizsgálja meg a jogszabályi kereteket, és társadalmi egyeztetést követően gondoskodjon a felmerülő módosításokról.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.