Betelt a pohár a képzőművészetis hallgatók körében. „Kultúraváltásra van szükség az egyetemen” – áll a November 25. Bizottság munkája nyomán készült belsőellenőri jelentésben, amely többek között a 2022-ben történt szexuális erőszakbotránnyal kapcsolatos intézményi mulasztásokat tárta fel. A hallgatók és volt egyetemi tisztségviselők most nyílt levélben követelik a vezetés felelősségvállalását – és lemondását.
Nyílt levélben fordult az egyetem vezetéséhez a November 25. Bizottság egy választott tagja, valamint több volt hallgatói önkormányzati elnök. A dokumentumban világossá teszik: szerintük a jelenlegi vezetés mellett hiteltelenné válik a Bizottság munkája.
A levélben ultimátumot is megfogalmaznak: 2026. június 30-ig várják, hogy az egyetem vezetése vállalja a felelősséget a belsőellenőri jelentésben feltárt mulasztásokért.
A dokumentum egyik központi állítása, hogy az egyetem ugyan megtette a kötelező jogi lépéseket a 2022-es ügyben, de nem használta ki azokat az intézményi eszközöket, amelyek a sértett és az egyetemi közösség védelmét szolgálhatták volna. A nyílt levelükben úgy fogalmaztak:
A jelentés szerint az egyetem a büntetőeljárás alatt is alkalmazhatott volna ideiglenes, védelmi célú intézkedéseket – például bizonyos órákról vagy terekből való kizárást – nem büntetésként, hanem a közösség biztonsága érdekében.
A belsőellenőri jelentés szerint nem egyedi hibáról van szó: 2022 augusztusa és 2025 decembere között nem alakult ki korszerű, biztonságközpontú protokoll a szexuális visszaélések kezelésére.
A levél írói szerint különösen súlyos, hogy volt olyan időszak, amikor etikai bizottság sem működött az egyetemen. „Vagyis nem egyszeri kommunikációs hibáról, hanem éveken át fennálló intézményi mulasztásról beszélünk” – fogalmaztak.
További problémaként emelik ki, hogy a már márciusban elkészült jelentést csak április végén ismerték meg az egyetem polgárai. Szerintük ez a késlekedés aláássa a vezetés transzparenciára vonatkozó elköteleződését, és azt a benyomást kelti, hogy inkább saját pozíciójuk védelme volt a cél.
A November 25. Bizottság feladata az lenne, hogy az egyetem szexuális és hatalmi visszaélésekre vonatkozó szabályozását, megelőzési rendszerét és bejelentési protokolljait fejlessze A levél szerint azonban ez a munka nem lehet hiteles, ha azt ugyanaz a vezetés hajtja végre, amely a jelentés szerint éveken át elmulasztotta a szükséges intézkedéseket.
Ezért kijelentjük: a kultúraváltás első lépése a felelős vezetők személyes és intézményi felelősségvállalása.
A szerzők egyenesen azt írják: ha nem történik érdemi felelősségvállalás, akkor a Bizottság munkája „kirakatmunkává” válik.
A levél aláírói arra kérik az egyetem Szenátusát, hogy tárgyalja a felelős vezetők lemondásának kérdését. Név szerint is megemlítik Dóczi Gergely kancellárt és Erős István rektort, valamint minden olyan további döntéshozót, akinek felelőssége a jelentés alapján megállapítható.
A levélben hangsúlyozzák: nem személyes támadásról vagy politikai akcióról van szó. Úgy fogalmaztak:
Nem személyes bosszút, nem indulatból születő megtorlást és nem politikai látványakciót követelünk. Azt követeljük, hogy az MKE végre úgy viselkedjen, ahogy egy kortárs, autonóm, felelős művészeti egyetemnek viselkednie kell.
Szerintük nem lehet biztonságos egyetemről beszélni ott, ahol a vezetés a saját jelentése szerint sem élt minden rendelkezésére álló eszközzel, és nem lehet valódi kultúraváltás sem addig, amíg a felelősök a helyükön maradnak.
A közlemény végén rögzítik azt is, hogy a Bizottság elhatárolódik az egyetem hivatalos kommunikációjának egy részétől. Mint írják, a November 25. Bizottság nem felel a Magyar Képzőművészeti Egyetem honlapján található „November 25. Info” oldal tartalmáért, azt nem ők kezelik, és az ott megjelenő anyagokról a véleményüket sem kérték ki. Szerintük az egyetem kommunikációja több esetben félreértésekhez vezetett a Bizottság szerepével kapcsolatban.
Hangsúlyozzák, hogy a November 25. Bizottság nem azonos az Etikai Bizottsággal, hanem egy, a 2025 novemberében kirobbant botrány után létrehozott testület, amelynek feladata a problémák feltárása és javaslattétel az intézményi szabályozás átalakítására. A kilenc tagból álló grémiumban oktatók, hallgatók és más egyetemi dolgozók is helyet kaptak, munkájukba pedig külső szakértőket is bevonnak.
Cinizmussal és gaslightinggal találták szembe magukat a Magyar Képzőművészeti Egyetem diákjai a tegnapi hallgatói fórumon, melyet a Hallgatói Önkormányzat hívott össze abban a reményben, hogy az egyetem vezetősége elismeri, hogy mulasztott. A diákok garanciákat is vártak arra, hogy a jövőben az egyetem minden lehetséges eszközzel védelmet biztosít számukra.
Betelt a pohár a képzőművészetis hallgatók körében. „Kultúraváltásra van szükség az egyetemen” – áll a November 25. Bizottság munkája nyomán készült belsőellenőri jelentésben, amely többek között a 2022-ben történt szexuális erőszakbotránnyal kapcsolatos intézményi mulasztásokat tárta fel. A hallgatók és volt egyetemi tisztségviselők most nyílt levélben követelik a vezetés felelősségvállalását – és lemondását.
Az olvasott szövegértés és a nyelvtan után a németből vizsgázók elérkeztek az érettségi harmadik moduljához, a hallás utáni szövegértéshez.
A vizsgázóknak a középszintű németérettségi első részében három feladatot kellett megoldani.
180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből.
Volt, aki szerint nehéz feladatokat kaptak a vizsgázók, mások viszont úgy érezték, teljesíthető és kiszámítható volt az idei emelt szintű németérettségi.
„A magyar jogász szakma koronázatlan királynője” – fogalmazott Magyar Péter posztjában, amiben bejelentette, hogy felkérte Dr. Görög Mártát igazságügyi miniszternek. A politikus szerint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja szakmai múltjával garanciát jelenthet a jogállamiság megerősítésére.
