Betelt a pohár a képzőművészetis hallgatók körében. „Kultúraváltásra van szükség az egyetemen” – áll a November 25. Bizottság munkája nyomán készült belsőellenőri jelentésben, amely többek között a 2022-ben történt szexuális erőszakbotránnyal kapcsolatos intézményi mulasztásokat tárta fel. A hallgatók most nyílt levélben követelik a vezetés felelősségvállalását – és lemondását.
Nyílt levélben fordult az egyetem vezetéséhez Bizzer I. Mátyás, jelenlegi hallgató, volt HÖK társelnök, a November 25. Bizottság választott hallgatói tagja, illetve Nagy Zoltán, jelenlegi hallgató, volt HÖK elnök, a November 25. Bizottság munkájának külső közreműködője. A dokumentumban világossá teszik: szerintük a jelenlegi vezetés mellett hiteltelenné válik a Bizottság munkája.
A levélben ultimátumot is megfogalmaznak: 2026. június 30-ig várják, hogy az egyetem vezetése vállalja a felelősséget a belsőellenőri jelentésben feltárt mulasztásokért.
A dokumentum egyik központi állítása, hogy az egyetem ugyan megtette a kötelező jogi lépéseket a 2022-es ügyben, de nem használta ki azokat az intézményi eszközöket, amelyek a sértett és az egyetemi közösség védelmét szolgálhatták volna. A nyílt levelükben úgy fogalmaztak:
A jelentés szerint az egyetem a büntetőeljárás alatt is alkalmazhatott volna ideiglenes, védelmi célú intézkedéseket – például bizonyos órákról vagy terekből való kizárást – nem büntetésként, hanem a közösség biztonsága érdekében.
A belsőellenőri jelentés szerint nem egyedi hibáról van szó: 2022 augusztusa és 2025 decembere között nem alakult ki korszerű, biztonságközpontú protokoll a szexuális visszaélések kezelésére.
A levél írói szerint különösen súlyos, hogy volt olyan időszak, amikor etikai bizottság sem működött az egyetemen. „Vagyis nem egyszeri kommunikációs hibáról, hanem éveken át fennálló intézményi mulasztásról beszélünk” – fogalmaztak.
További problémaként emelik ki, hogy a már márciusban elkészült jelentést csak április végén ismerték meg az egyetem polgárai. Szerintük ez a késlekedés aláássa a vezetés transzparenciára vonatkozó elköteleződését, és azt a benyomást kelti, hogy inkább saját pozíciójuk védelme volt a cél.
A November 25. Bizottság feladata az lenne, hogy az egyetem szexuális és hatalmi visszaélésekre vonatkozó szabályozását, megelőzési rendszerét és bejelentési protokolljait fejlessze A levél szerint azonban ez a munka nem lehet hiteles, ha azt ugyanaz a vezetés hajtja végre, amely a jelentés szerint éveken át elmulasztotta a szükséges intézkedéseket.
Ezért kijelentjük: a kultúraváltás első lépése a felelős vezetők személyes és intézményi felelősségvállalása.
A szerzők egyenesen azt írják: ha nem történik érdemi felelősségvállalás, akkor a Bizottság munkája „kirakatmunkává” válik.
A levél aláírói arra kérik az egyetem Szenátusát, hogy tárgyalja a felelős vezetők lemondásának kérdését. Név szerint is megemlítik Dóczi Gergely kancellárt és Erős István rektort, valamint minden olyan további döntéshozót, akinek felelőssége a jelentés alapján megállapítható.
A levélben hangsúlyozzák: nem személyes támadásról vagy politikai akcióról van szó. Úgy fogalmaztak:
Nem személyes bosszút, nem indulatból születő megtorlást és nem politikai látványakciót követelünk. Azt követeljük, hogy az MKE végre úgy viselkedjen, ahogy egy kortárs, autonóm, felelős művészeti egyetemnek viselkednie kell.
Szerintük nem lehet biztonságos egyetemről beszélni ott, ahol a vezetés a saját jelentése szerint sem élt minden rendelkezésére álló eszközzel, és nem lehet valódi kultúraváltás sem addig, amíg a felelősök a helyükön maradnak.
A közlemény végén rögzítik azt is, hogy a Bizottság elhatárolódik az egyetem hivatalos kommunikációjának egy részétől. Mint írják, a November 25. Bizottság nem felel a Magyar Képzőművészeti Egyetem honlapján található „November 25. Info” oldal tartalmáért, azt nem ők kezelik, és az ott megjelenő anyagokról a véleményüket sem kérték ki. Szerintük az egyetem kommunikációja több esetben félreértésekhez vezetett a Bizottság szerepével kapcsolatban.
Hangsúlyozzák, hogy a November 25. Bizottság nem azonos az Etikai Bizottsággal, hanem egy, a 2025 novemberében kirobbant botrány után létrehozott testület, amelynek feladata a problémák feltárása és javaslattétel az intézményi szabályozás átalakítására. A kilenc tagból álló grémiumban oktatók, hallgatók és más egyetemi dolgozók is helyet kaptak, munkájukba pedig külső szakértőket is bevonnak.
Cinizmussal és gaslightinggal találták szembe magukat a Magyar Képzőművészeti Egyetem diákjai a tegnapi hallgatói fórumon, melyet a Hallgatói Önkormányzat hívott össze abban a reményben, hogy az egyetem vezetősége elismeri, hogy mulasztott. A diákok garanciákat is vártak arra, hogy a jövőben az egyetem minden lehetséges eszközzel védelmet biztosít számukra.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
