Betelt a pohár a képzőművészetis hallgatók körében. „Kultúraváltásra van szükség az egyetemen” – áll a November 25. Bizottság munkája nyomán készült belsőellenőri jelentésben, amely többek között a 2022-ben történt szexuális erőszakbotránnyal kapcsolatos intézményi mulasztásokat tárta fel. A hallgatók most nyílt levélben követelik a vezetés felelősségvállalását – és lemondását.
Nyílt levélben fordult az egyetem vezetéséhez Bizzer I. Mátyás, jelenlegi hallgató, volt HÖK társelnök, a November 25. Bizottság választott hallgatói tagja, illetve Nagy Zoltán, jelenlegi hallgató, volt HÖK elnök, a November 25. Bizottság munkájának külső közreműködője. A dokumentumban világossá teszik: szerintük a jelenlegi vezetés mellett hiteltelenné válik a Bizottság munkája.
A levélben ultimátumot is megfogalmaznak: 2026. június 30-ig várják, hogy az egyetem vezetése vállalja a felelősséget a belsőellenőri jelentésben feltárt mulasztásokért.
A dokumentum egyik központi állítása, hogy az egyetem ugyan megtette a kötelező jogi lépéseket a 2022-es ügyben, de nem használta ki azokat az intézményi eszközöket, amelyek a sértett és az egyetemi közösség védelmét szolgálhatták volna. A nyílt levelükben úgy fogalmaztak:
A jelentés szerint az egyetem a büntetőeljárás alatt is alkalmazhatott volna ideiglenes, védelmi célú intézkedéseket – például bizonyos órákról vagy terekből való kizárást – nem büntetésként, hanem a közösség biztonsága érdekében.
A belsőellenőri jelentés szerint nem egyedi hibáról van szó: 2022 augusztusa és 2025 decembere között nem alakult ki korszerű, biztonságközpontú protokoll a szexuális visszaélések kezelésére.
A levél írói szerint különösen súlyos, hogy volt olyan időszak, amikor etikai bizottság sem működött az egyetemen. „Vagyis nem egyszeri kommunikációs hibáról, hanem éveken át fennálló intézményi mulasztásról beszélünk” – fogalmaztak.
További problémaként emelik ki, hogy a már márciusban elkészült jelentést csak április végén ismerték meg az egyetem polgárai. Szerintük ez a késlekedés aláássa a vezetés transzparenciára vonatkozó elköteleződését, és azt a benyomást kelti, hogy inkább saját pozíciójuk védelme volt a cél.
A November 25. Bizottság feladata az lenne, hogy az egyetem szexuális és hatalmi visszaélésekre vonatkozó szabályozását, megelőzési rendszerét és bejelentési protokolljait fejlessze A levél szerint azonban ez a munka nem lehet hiteles, ha azt ugyanaz a vezetés hajtja végre, amely a jelentés szerint éveken át elmulasztotta a szükséges intézkedéseket.
Ezért kijelentjük: a kultúraváltás első lépése a felelős vezetők személyes és intézményi felelősségvállalása.
A szerzők egyenesen azt írják: ha nem történik érdemi felelősségvállalás, akkor a Bizottság munkája „kirakatmunkává” válik.
A levél aláírói arra kérik az egyetem Szenátusát, hogy tárgyalja a felelős vezetők lemondásának kérdését. Név szerint is megemlítik Dóczi Gergely kancellárt és Erős István rektort, valamint minden olyan további döntéshozót, akinek felelőssége a jelentés alapján megállapítható.
A levélben hangsúlyozzák: nem személyes támadásról vagy politikai akcióról van szó. Úgy fogalmaztak:
Nem személyes bosszút, nem indulatból születő megtorlást és nem politikai látványakciót követelünk. Azt követeljük, hogy az MKE végre úgy viselkedjen, ahogy egy kortárs, autonóm, felelős művészeti egyetemnek viselkednie kell.
Szerintük nem lehet biztonságos egyetemről beszélni ott, ahol a vezetés a saját jelentése szerint sem élt minden rendelkezésére álló eszközzel, és nem lehet valódi kultúraváltás sem addig, amíg a felelősök a helyükön maradnak.
A közlemény végén rögzítik azt is, hogy a Bizottság elhatárolódik az egyetem hivatalos kommunikációjának egy részétől. Mint írják, a November 25. Bizottság nem felel a Magyar Képzőművészeti Egyetem honlapján található „November 25. Info” oldal tartalmáért, azt nem ők kezelik, és az ott megjelenő anyagokról a véleményüket sem kérték ki. Szerintük az egyetem kommunikációja több esetben félreértésekhez vezetett a Bizottság szerepével kapcsolatban.
Hangsúlyozzák, hogy a November 25. Bizottság nem azonos az Etikai Bizottsággal, hanem egy, a 2025 novemberében kirobbant botrány után létrehozott testület, amelynek feladata a problémák feltárása és javaslattétel az intézményi szabályozás átalakítására. A kilenc tagból álló grémiumban oktatók, hallgatók és más egyetemi dolgozók is helyet kaptak, munkájukba pedig külső szakértőket is bevonnak.
Cinizmussal és gaslightinggal találták szembe magukat a Magyar Képzőművészeti Egyetem diákjai a tegnapi hallgatói fórumon, melyet a Hallgatói Önkormányzat hívott össze abban a reményben, hogy az egyetem vezetősége elismeri, hogy mulasztott. A diákok garanciákat is vártak arra, hogy a jövőben az egyetem minden lehetséges eszközzel védelmet biztosít számukra.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
