Az egyetem módosította az etikai kódexét, a hallgatók biztonságérzetének fokozása érdekében pedig felállít egy új bizottságot, amelynek feladata lesz foglalkozni a szexuális és egyéb visszaélésekkel.
„A Képző Etikai Kódexének 2026. januári módosítása alapján az eddigi három hónap helyett egy teljes év áll rendelkezésre panaszbejelentésre. A hosszabb határidő nagyobb teret ad a tények tisztázására, a bizonyítékok összegyűjtésére és a támogatási csatornák (mentor, pszichológus, kortárs segítők) bevonására, miközben a bejelentések bizalmas kezelése ugyanúgy változatlan marad, mint eddig” – írja a Magyar Képzőművészeti Egyetem a Facebook-oldalán.
Tavaly novemberben országos figyelmet kapott az MKE 2022-ben történt esete, melyben egy hallgatót szexuális erőszakkal vádolt meg a diáktársa. A bíróság felmentő ítélete után az egyetem hallgatói tiltakozni kezdtek: kifogásolták, hogy az egyetem vezetősége nem indított etikai vizsgálatot az ügyben, valamint nem adott megfelelő tájékoztatást sem a történtekről, sem az intézmény lépéseiről. Többen úgy érezték, az egyetem „cserben hagyta” a közösséget, és nem vállalt felelősséget a hallgatók biztonságos környezetének megteremtéséért.
Januárban az MKE vezetősége bejelentette, hogy bizottságot állít fel az egyetem szabályzatainak felülvizsgálatára. A testület egy HÖK-delegáltból, egy oktatóból és egy nem oktató tagból áll. Feladatuk az intézményi szabályozások áttekintése, valamint annak vizsgálata, hogy azok mennyiben alkalmasak a hasonló ügyek kezelésére és megelőzésére.
A mostani tájékoztató szerint „a bizottság feladata lesz az egyetem hatályos szabályzatainak felülvizsgálata, szükség esetén módosító javaslatok megfogalmazása a szexuális és egyéb visszaélések, erőszakos cselekmények megelőzésének és esetlegesen hatékonyabb kivizsgálás lefolytatásának érdekében”.
A November 25. Bizottság tagjait február 3-án, egy háromkörös szavazás során fogják kiválasztani hallgatók, oktatók és doktoranduszok közül. A bizottság felállításával kapcsolatos fejleményekről pedig az egyetem folyamatosan tájékoztatni fogja a hallgatói közösséget és a nyilvánosságot.
Tavaly novemberben országos figyelmet kapott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2022-ben történt eset: egy hallgatót szexuális erőszakkal vádolt meg a diáktársa. A bíróság felmentő ítélete után az egyetem hallgatói tiltakozni kezdtek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
