Az egyetem módosította az etikai kódexét, a hallgatók biztonságérzetének fokozása érdekében pedig felállít egy új bizottságot, amelynek feladata lesz foglalkozni a szexuális és egyéb visszaélésekkel.
„A Képző Etikai Kódexének 2026. januári módosítása alapján az eddigi három hónap helyett egy teljes év áll rendelkezésre panaszbejelentésre. A hosszabb határidő nagyobb teret ad a tények tisztázására, a bizonyítékok összegyűjtésére és a támogatási csatornák (mentor, pszichológus, kortárs segítők) bevonására, miközben a bejelentések bizalmas kezelése ugyanúgy változatlan marad, mint eddig” – írja a Magyar Képzőművészeti Egyetem a Facebook-oldalán.
Tavaly novemberben országos figyelmet kapott az MKE 2022-ben történt esete, melyben egy hallgatót szexuális erőszakkal vádolt meg a diáktársa. A bíróság felmentő ítélete után az egyetem hallgatói tiltakozni kezdtek: kifogásolták, hogy az egyetem vezetősége nem indított etikai vizsgálatot az ügyben, valamint nem adott megfelelő tájékoztatást sem a történtekről, sem az intézmény lépéseiről. Többen úgy érezték, az egyetem „cserben hagyta” a közösséget, és nem vállalt felelősséget a hallgatók biztonságos környezetének megteremtéséért.
Januárban az MKE vezetősége bejelentette, hogy bizottságot állít fel az egyetem szabályzatainak felülvizsgálatára. A testület egy HÖK-delegáltból, egy oktatóból és egy nem oktató tagból áll. Feladatuk az intézményi szabályozások áttekintése, valamint annak vizsgálata, hogy azok mennyiben alkalmasak a hasonló ügyek kezelésére és megelőzésére.
A mostani tájékoztató szerint „a bizottság feladata lesz az egyetem hatályos szabályzatainak felülvizsgálata, szükség esetén módosító javaslatok megfogalmazása a szexuális és egyéb visszaélések, erőszakos cselekmények megelőzésének és esetlegesen hatékonyabb kivizsgálás lefolytatásának érdekében”.
A November 25. Bizottság tagjait február 3-án, egy háromkörös szavazás során fogják kiválasztani hallgatók, oktatók és doktoranduszok közül. A bizottság felállításával kapcsolatos fejleményekről pedig az egyetem folyamatosan tájékoztatni fogja a hallgatói közösséget és a nyilvánosságot.
Tavaly novemberben országos figyelmet kapott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2022-ben történt eset: egy hallgatót szexuális erőszakkal vádolt meg a diáktársa. A bíróság felmentő ítélete után az egyetem hallgatói tiltakozni kezdtek.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
