Az egyetem módosította az etikai kódexét, a hallgatók biztonságérzetének fokozása érdekében pedig felállít egy új bizottságot, amelynek feladata lesz foglalkozni a szexuális és egyéb visszaélésekkel.
„A Képző Etikai Kódexének 2026. januári módosítása alapján az eddigi három hónap helyett egy teljes év áll rendelkezésre panaszbejelentésre. A hosszabb határidő nagyobb teret ad a tények tisztázására, a bizonyítékok összegyűjtésére és a támogatási csatornák (mentor, pszichológus, kortárs segítők) bevonására, miközben a bejelentések bizalmas kezelése ugyanúgy változatlan marad, mint eddig” – írja a Magyar Képzőművészeti Egyetem a Facebook-oldalán.
Tavaly novemberben országos figyelmet kapott az MKE 2022-ben történt esete, melyben egy hallgatót szexuális erőszakkal vádolt meg a diáktársa. A bíróság felmentő ítélete után az egyetem hallgatói tiltakozni kezdtek: kifogásolták, hogy az egyetem vezetősége nem indított etikai vizsgálatot az ügyben, valamint nem adott megfelelő tájékoztatást sem a történtekről, sem az intézmény lépéseiről. Többen úgy érezték, az egyetem „cserben hagyta” a közösséget, és nem vállalt felelősséget a hallgatók biztonságos környezetének megteremtéséért.
Januárban az MKE vezetősége bejelentette, hogy bizottságot állít fel az egyetem szabályzatainak felülvizsgálatára. A testület egy HÖK-delegáltból, egy oktatóból és egy nem oktató tagból áll. Feladatuk az intézményi szabályozások áttekintése, valamint annak vizsgálata, hogy azok mennyiben alkalmasak a hasonló ügyek kezelésére és megelőzésére.
A mostani tájékoztató szerint „a bizottság feladata lesz az egyetem hatályos szabályzatainak felülvizsgálata, szükség esetén módosító javaslatok megfogalmazása a szexuális és egyéb visszaélések, erőszakos cselekmények megelőzésének és esetlegesen hatékonyabb kivizsgálás lefolytatásának érdekében”.
A November 25. Bizottság tagjait február 3-án, egy háromkörös szavazás során fogják kiválasztani hallgatók, oktatók és doktoranduszok közül. A bizottság felállításával kapcsolatos fejleményekről pedig az egyetem folyamatosan tájékoztatni fogja a hallgatói közösséget és a nyilvánosságot.
Tavaly novemberben országos figyelmet kapott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2022-ben történt eset: egy hallgatót szexuális erőszakkal vádolt meg a diáktársa. A bíróság felmentő ítélete után az egyetem hallgatói tiltakozni kezdtek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
