A Kúria dönthet a szexuális erőszakkal vádolt, de felmentett képzőművészetis hallgató ügyének felülvizsgálatáról

Tavaly novemberben országos figyelmet kapott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2022-ben történt eset: egy hallgatót szexuális erőszakkal vádolt meg diáktársa. A bíróság felmentő ítélete után az egyetem hallgatói tiltakozni kezdtek.

Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Fővárosi Főügyészség annak érdekében, hogy megállapítsák a szexuális erőszak bűntettét – derült ki az ügyészség Indexnek küldött válaszából.

A felülvizsgálati indítványról a Kúria dönt majd. Amennyiben a legfelsőbb bírói fórum helyt ad az indítványnak, az eljárás újraindulhat a bíróságon.

Mi történt a Képzőművészetin 2022-ben?

Egy 21 éves kollégista lányt, a saját, elvileg biztonságot jelentő szobájában erőszakolta meg egy diáktársa, akivel korábban találkozgatott. Az eset után a lány a rendőrségre ment, feljelentést tenni, ahol nem vették komolyan. A lány egyéni tanrendet kért és kiköltözött a kollégiumból. Az ügyet a férfi sosem tagadta és bizonyítékok is voltak arra vonatkozóan, hogy az erőszak megtörtént (véres alsónemű, beismerő üzenetek), azért mentették mégis fel, mert az ügyész nem a megfelelő kifejezést használva emelt vádat: nem „szexuális erőszak” hanem „szexuális kényszerítés” miatt.

Az üggyel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.

Mi történt tavaly november óta?

A novemberi és decemberi tiltakozások során a hallgatók azt kifogásolták, hogy az egyetem vezetősége nem indított etikai vizsgálatot az ügyben, valamint nem adott megfelelő tájékoztatást sem a történtekről, sem az intézmény lépéseiről. Többen úgy érezték, az egyetem „cserben hagyta” a közösséget, és nem vállalt felelősséget a hallgatók biztonságos környezetének megteremtéséért. Az egyetem vezetősége azonban kiállt álláspontja mellett és azt nyilatkozta, hogy „minden szükséges lépést megtett az erőszakkal vádolt hallgató ügyében.”

Az MKE ügye túlmutatott az intézmény falain: az egyetem mellett sorra álltak ki más magyar felsőoktatási intézmények hallgatói és közösségei is. A szolidaritási megmozdulásokon és közleményekben olyan üzenetek jelentek meg, mint a „Hallgatás nem beleegyezés” és „A lefagyás nem beleegyezés”.

Felül kell vizsgálni az etikai kódexet, hogy ilyen többet ne történhessen

A HÖOK, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája arra szólította fel a hazai egyetemeket, hogy vizsgálják felül saját etikai és fegyelmi eljárásrendjüket, különös tekintettel a szexuális zaklatással és erőszakkal kapcsolatos esetek kezelésére.

Januárban az MKE vezetősége bejelentette: bizottságot állít fel az egyetem szabályzatainak felülvizsgálatára. A November 25. Bizottságnak keresztelt testület kilenc főből fog állni, hat válaszott tagja lesz, akiket az egyetemi polgárság választ (a felállított Választó Bizottság által), ezen felül pedig csatlakozik majd egy HÖK-delegált, egy oktató és egy nem oktató is. Feladatuk az intézményi szabályozások áttekintése, valamint annak vizsgálata, hogy azok mennyiben alkalmasak a hasonló ügyek kezelésére és megelőzésére.


Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.