Közös nyilatkozatot tett közzé az MKE vezetése és hallgatói önkormányzata
A növekvő hallgatói nyomásra reagálva a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a HÖK közös nyilatkozatot adott ki, amely több lényeges intézkedést és vállalást tartalmaz.
Tavaly novemberben országos figyelmet kapott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2022-ben történt eset: egy hallgatót szexuális erőszakkal vádolt meg diáktársa. A bíróság felmentő ítélete után az egyetem hallgatói tiltakozni kezdtek.
Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Fővárosi Főügyészség annak érdekében, hogy megállapítsák a szexuális erőszak bűntettét – derült ki az ügyészség Indexnek küldött válaszából.
A felülvizsgálati indítványról a Kúria dönt majd. Amennyiben a legfelsőbb bírói fórum helyt ad az indítványnak, az eljárás újraindulhat a bíróságon.
Mi történt a Képzőművészetin 2022-ben?
Egy 21 éves kollégista lányt, a saját, elvileg biztonságot jelentő szobájában erőszakolta meg egy diáktársa, akivel korábban találkozgatott. Az eset után a lány a rendőrségre ment, feljelentést tenni, ahol nem vették komolyan. A lány egyéni tanrendet kért és kiköltözött a kollégiumból. Az ügyet a férfi sosem tagadta és bizonyítékok is voltak arra vonatkozóan, hogy az erőszak megtörtént (véres alsónemű, beismerő üzenetek), azért mentették mégis fel, mert az ügyész nem a megfelelő kifejezést használva emelt vádat: nem „szexuális erőszak” hanem „szexuális kényszerítés” miatt.
Az üggyel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.
Mi történt tavaly november óta?
A novemberi és decemberi tiltakozások során a hallgatók azt kifogásolták, hogy az egyetem vezetősége nem indított etikai vizsgálatot az ügyben, valamint nem adott megfelelő tájékoztatást sem a történtekről, sem az intézmény lépéseiről. Többen úgy érezték, az egyetem „cserben hagyta” a közösséget, és nem vállalt felelősséget a hallgatók biztonságos környezetének megteremtéséért. Az egyetem vezetősége azonban kiállt álláspontja mellett és azt nyilatkozta, hogy „minden szükséges lépést megtett az erőszakkal vádolt hallgató ügyében.”
Az MKE ügye túlmutatott az intézmény falain: az egyetem mellett sorra álltak ki más magyar felsőoktatási intézmények hallgatói és közösségei is. A szolidaritási megmozdulásokon és közleményekben olyan üzenetek jelentek meg, mint a „Hallgatás nem beleegyezés” és „A lefagyás nem beleegyezés”.
Felül kell vizsgálni az etikai kódexet, hogy ilyen többet ne történhessen
A HÖOK, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája arra szólította fel a hazai egyetemeket, hogy vizsgálják felül saját etikai és fegyelmi eljárásrendjüket, különös tekintettel a szexuális zaklatással és erőszakkal kapcsolatos esetek kezelésére.
Januárban az MKE vezetősége bejelentette: bizottságot állít fel az egyetem szabályzatainak felülvizsgálatára. A November 25. Bizottságnak keresztelt testület kilenc főből fog állni, hat válaszott tagja lesz, akiket az egyetemi polgárság választ (a felállított Választó Bizottság által), ezen felül pedig csatlakozik majd egy HÖK-delegált, egy oktató és egy nem oktató is. Feladatuk az intézményi szabályozások áttekintése, valamint annak vizsgálata, hogy azok mennyiben alkalmasak a hasonló ügyek kezelésére és megelőzésére.
A növekvő hallgatói nyomásra reagálva a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a HÖK közös nyilatkozatot adott ki, amely több lényeges intézkedést és vállalást tartalmaz.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.