3+1 fontos tanulság a 2025-ös PISA-felmérésből, ami a pontszámok mögött van

A szövegértési eredmények három év alatt különösen nagyot estek, de a PISA ennél jóval többet mutat meg arról, mi történik a magyar diákokkal, hiszen az adatokból az is látszik, hogyan változnak az olvasási szokásaik, mekkora különbségek vannak az egyes iskolatípusok között, és mire használják a mesterséges intelligenciát. De érdemes globálisan is megnézni az eredményeket, a teljesítmény romlása ugyanis korántsem csak hazánkat érinti.

1. Nem csupán rosszabbul, máshogy is olvasnak a fiatalok

A történelmi mélyponton lévő szövegértési pontszám vizsgálatából kiderül, hogy 2018 és 2025 között 6 százalékponttal csökkent Magyarországon a pontosan és folyékonyan olvasó diákok aránya, miközben 5 százalékponttal nőtt azoké, akik inkább kapkodva, felületesen olvasnak.

A romlás különösen azoknál a feladatoknál látszik, amelyek hosszabb szövegek feldolgozását, az információk összekapcsolását, értékelését és mérlegelését igénylik.

Közben az olvasási szokások is átalakultak; visszaszorult a szépirodalom, valamint a nyomtatott újságok és magazinok olvasása, miközben egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális, közösségi médiás tartalmak. A rövid, gyakran megszakításokkal fogyasztott online szövegek pedig másfajta figyelmet igényelnek, mint egy hosszabb szöveg vagy regény követése, értelmezése.

2. Nagyon nem mindegy, ki milyen iskolába jár

A PISA-adatok óriási szakadékot mutatnak az egyes magyarországi iskolatípusok között: elég csak megnézni, hogy a nyolcosztályos gimnáziumok tanulói matematikából átlagosan 551 pontot értek el, ehhez képest viszont a szakképző iskolákba járó 15 évesek 82 százaléka matematikából, 77 százaléka pedig szövegértésből nem érte el az alapszintű, második képességszintet.

Magyarországon a tanulók társadalmi-gazdasági helyzete az OECD-átlagnál erősebben függ össze a PISA-teljesítménnyel, vagyis továbbra is nagyon sokat számít, hogy egy diák milyen családi háttérrel rendelkezik, és milyen iskolában folytatja a tanulmányait.

3. Az AI már nagyon is jelen van a tanulásban

A 2025-ös PISA-felmérésben arra is rámutattak, hogyan használják a diákok a mesterséges intelligenciát: a magyar 15 évesek 37 százaléka legalább hetente vesz igénybe AI-chatbotokat tanulási célokra. Az adatok szerint új témák feltérképezéséhez a diákok 25 százaléka használ mesterséges intelligenciát, míg 29 százalék írásbeli feladatok vagy szövegek első változatának elkészítésében is támaszkodik rá. Mindez azt mutatja, hogy az AI már sok diák tanulási rutinjának része, ugyanakkor az sem mindegy, hogy segítségként használják, vagy egy-egy feladat elvégzését bízzák rá.

+1. Nem csak Magyarországon romlanak az eredmények

Bár a magyar eredmények történelmi mélypontra kerültek, a teljesítmény romlása korántsem kizárólag magyar jelenség - mint ahogyan arról részletesebben is beszámoltunk, a 2022-es és 2025-ös mérésben egyaránt részt vevő országokban átlagosan 14 ponttal romlott a szövegértési eredmény. Tizennégy országban – köztük Magyarországon – legalább 20 pontos volt a visszaesés.

A probléma ráadásul nem 2022-ben kezdődött, egyértelműen látszik ugyanis, hogy a hosszabb távú adatok alapján a fejlett országok jelentős részében már nagyjából 2012 óta lefelé tartanak az eredmények.

Arra, hogy pontosan mi áll a nemzetközi visszaesés mögött, nincs egyetlen biztos válasz: a lehetséges okok között szerepel a koronavírus-járvány hatása, a kevesebb olvasás, valamint az okostelefonok, a közösségi média és általában a digitális tartalomfogyasztás térnyerése. A 2025-ös PISA egyik legfontosabb kérdése ezért talán már nem is csak az, hogy miért teljesítenek rosszabbul a magyar diákok, hanem az is, hogy miért romlik ennyi országban egyszerre a fiatalok teljesítménye – és hogyan lehet megállítani ezt a folyamatot.

A 2025-ös PISA legfontosabb tanulságait videóban is summáztuk:

Müller Anna a PISA-eredmények kapcsán: egy teljes tanévnyi tudást veszítettünk

A Tisza országgyűlési képviselője szerint hiányosak az alapok, és az országban a tehetséggondozás sem működik megfelelően.