Sárosi Péter jogvédő azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a program leginkább a külsőségekre épít. Szerinte sem a rendőrség, sem a kormány nem egyeztet a civilekkel a drogprevenció kérdésében, és egyébként másban sem. Miközben a létező rendőrségi megelőzésre leginkább a dilettantizmus jellemző. Ez is egy szakma, megvannak a maga szakemberei, akik tudják mi az, ami tényleg működik. Azt százszor elmondták, hogy az elrettentés például nem, bármennyire is látványos.
A Horváth László drogügyi kormánybiztos felügyelete alatt futó REDP (Rendőrségi Drogprevenciós Program) egységes arculattal,
videós kampányokkal, filmvetítésekkel és iskolai workshopokkal próbálja megszólítani a diákokat
. A BRFK újítása egy online drogprevenciós szabadulószoba, ahol a fiatalok játékosan „megtapasztalhatják” a szerhasználat következményeit.
A rendőrség látványos akciót is kínál: önkéntes diákokkal eljátszanak egy elfogást, majd egy szimulált bírósági tárgyalást. A cél a jogi következmények bemutatása.
A civilek visszatérése továbbra is kérdés
A 2021-es „gyermekvédelmi törvény” miatt
a civil drogprevenció gyakorlatilag kiszorult az iskolákból
, mivel a kormány nem jelölt ki nyilvántartó szervet. Ezt most pótolták: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtól kérhetik a bejegyzést az érintett szervezetek.
Csakhogy a pályázatok elbírálása egyelőre sehol. Szemelyácz János, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke szerint akkor sem biztos, hogy vissza tudnak térni, ha megkapják az engedélyt: sok szervezetnek már nincs pénze szakembereket foglalkoztatni.
Győr-Moson-Sopron vármegyei rendőrség Facebook
Budapest nem pályázhat
A vármegyei önkormányzatok 130 millió forintra pályázhatnak prevencióra. Budapest nem, pedig a droghasználat jelentős része a fővárosban koncentrálódik.
Sárosi Péter szerint ez a keret nem több aprópénznél. 2-3 milliárd forint kellene a valódi változáshoz, különösen, hogy a drogfogyasztás munkaerőpiaci kiesést is okoz, ami GDP-ben mérhető veszteség.
A szülők bevonása a KRÉTA rendszeren keresztül
A szülők bevonása a REDP része: a KRÉTA-rendszerben általános tájékoztató füzet jelent meg a kábítószerezés hátteréről és jeleiről. A szakértők szerint a dokumentum azonban nem ad gyakorlati útmutatást arra, mihez kezdjen a család, ha valódi probléma áll fenn.
Sárosi Péter szerint
a szülők bevonása kulcsfontosságú lenne, de ezt nem lehet néhány általános tanáccsal elintézni
. A drogproblémák gyakran mélyebb családi működési zavarokra vezethetők vissza, és ha nincs őszinte kommunikáció a gyerek és a szülő között, a prevenció már késésben van.
A mostani tájékoztatók inkább azt sugallják, hogy a „gyereket kell megjavítani”, miközben a függőség egy egész család problémája. A veszélyeztetett fiataloknál már az úgynevezett javallott prevencióra lenne szükség, amely a családot is aktívan bevonja. Sárosi azt is hiányolja, hogy a dokumentum nem ad közvetlen elérhetőségeket olyan, szerhasználatra specializálódott szervezetekhez, mint például a Kék Vonal.
