Azokon a településeken, ahol új egyházi óvoda vagy iskola lett, a nem roma gyerekek tömegesen hagyták el az állami intézményeket.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala „A párhuzamosan megjelenő egyházi fenntartású köznevelési intézmények felvételi és működési gyakorlatának, valamint a roma gyerekek iskolai szegregációjának összefüggései” című, 6/2025. számú elvi állásfoglalásában egyértelműen kimondta: az utóbbi években Magyarországon tapasztalható iskolai szegregáció fő mozgatórugója az egyházi oktatási intézmények térnyerése - írja a Qubit.
A jelentésből kiderült, hogy Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsman – aki a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látja el – hivatalba lépése óta számos panaszt kapott az oktatás területéről. Míg más nemzetiségek beadványai többnyire kulturális vagy nyelvi jogsérelmekre hivatkoztak, addig a roma szülők panaszai elsősorban a hiányos, alacsonyabb színvonalú oktatásra, a megalázó bánásmódra, valamint a külön oktatás gyakorlatára vonatkoztak.
Az ombudsmani vizsgálat szerint ahol
új egyházi óvoda vagy iskola jött létre,
ott a nem roma gyerekek tömegesen hagyták el az állami intézményeket. Ennek következményeként az állami iskolák néhány éven belül szinte teljesen roma tanulókkal teltek meg, miközben a nem roma gyerekekkel együtt
a képzettebb pedagógusok is távoztak.
Ez a folyamat tovább rontotta az állami iskolák oktatási színvonalát és erősítette a társadalmi elkülönülést.
Az állásfoglalásban kitértek arra is, hogy ugyan
az egyházi intézmények felvételi szabályaik során általában nem alkalmaztak nyíltan kirekesztésre alkalmas feltételeket, ugyanakkor oktatásszervezési gyakorlatuk és az intézménybe való felvétel körülményei, feltételei úgy voltak kialakítva, hogy azok közvetett módon sikeresen távol tartották a roma családokat és gyermekeiket az iskolától.
A nemzetiségi ombudsman szerint ezek a közvetett szelekciós mechanizmusok rendszerszintű hátrányt okoznak, és hozzájárulnak a roma gyerekek társadalmi kirekesztéséhez.
A dokumentum egyúttal rámutatott arra is, hogy ez a tendencia nem spontán társadalmi folyamat, hanem kormányzati döntések következménye. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta az egyházi fenntartású iskolák száma radikálisan megnőtt. Ez pedig a roma tanulók szegregált oktatását is felerősítette.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2023 márciusában, egy a romák szegregációjával kapcsolatos, 2013 és 2014-ben zajló ügyben ítélte el Magyarországot és szólította fel a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan szakpolitikát, amely nem teszi lehetővé ezt a gyakorlatot.
Az Európai Alapjogi Ügynökség tizenegy uniós országban végzett felmérése szerint a roma gyermekek közül átlagosan csak minden második járt iskola előtti intézménybe vagy óvodába, az oktatásban való részvétel pedig az iskolaköteles kor után meredeken visszaesik. Az Európai Bizottság adatai szerint pedig a roma gyerekek nyolcvan százaléka kénytelen szembenézni a szegénység veszélyével, míg az átlaglakosság esetében ez az arány 23 százalék.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
