Ercse Kriszta oktatáskutató szerint az iskolák fenntartóváltása kasztrendszer kialakulásához vezet.
Nagy port kavart a hazai sajtóban, hogy mintegy 60 iskolát venne át a tankerületektől egyetemeket fenntartó alapítvány vagy egyház. Ercse Kriszta oktatáskutató a G7 oldalán egy elemzésben fejtette ki, milyen következménye lehet az állami középiskolák fenntartóváltásának.
Az oktatáskutató felhívta arra a figyelmet, hogy eddig is volt arra lehetőség, hogy egyetemek átvegyenek iskolákat, de eddig jellemzően azok a felsőoktatási intézmények éltek a lehetőséggel, ahol pedagógusképzés is folyik. Ercse emellett megjegyezte, hogy 2013 óta, amikor is az önkormányzatoktól állami kézbe kerültek az iskolák, egyre magasabb az egyházi fenntartók aránya. 2010-ben például a középfokú intézményeknek mintegy 10 százaléka volt egyházi, ez az arány 2019-re már 25 százalékra nőtt. Az összes közoktatási intézményt vizsgálva (az óvodától a középiskoláig) a 2023/2024-es tanévben pedig az arányuk feletehetően eléri a 20 százalékot.
Az oktatáskutató ezen kívül felhívta a figyelmet több olyan tanulmányra is, amely arra a megállapításra jutott, hogy az egyházi iskolák tanulóiban nem szükségszerűen a világnézetük a közös, hanem a relatíve magas társadalmi státuszuk, vagyis az egyházi iskolák lénegyében „lehalásszák” a tehetősebb családok gyermekeit.
Ezt a folyamatot erősíti, hogy állam olyan előnyöket biztosít az egyházi iskoláknak, amiket az államiaknak nem. Ilyen többek között a forrásokkal való ellátottság:
"Melyik szülő fog gondolkozni azon, hogy válasszon-e új fenntartót, ha a gyermekének eddig télen kabátban kellett ülnie az osztályban , míg az új ajánlat nyelvi laborról, IT-fejlesztésről, tanuszodáról, színházról szól, vagyis mindarról, amit az egyházi iskolarendszer megengedhet magának, az állami pedig nem"
- fejtette ki az oktatáskutató, majd kitért arra is, hogy az állami iskolák fenntartóváltása ezek miatt egyfajta kasztrendszer kialakulásához vezet.
Arról nem is beszélve, hogy jellemzően az egyház és az egyetemek eddig olyan iskolákért jelentkeztek be, amelyek köztudottan „jó teljesítményt nyújtó”, elit, válogatott tanulói körrel rendelkeznek.
Hasonló állásponton Nahalka István oktatáskutató is, aki szerint az iskolák fenntartóváltásával konzervatív mintaiskolák jöhetnek létre.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
