Ercse Kriszta oktatáskutató szerint az iskolák fenntartóváltása kasztrendszer kialakulásához vezet.
Nagy port kavart a hazai sajtóban, hogy mintegy 60 iskolát venne át a tankerületektől egyetemeket fenntartó alapítvány vagy egyház. Ercse Kriszta oktatáskutató a G7 oldalán egy elemzésben fejtette ki, milyen következménye lehet az állami középiskolák fenntartóváltásának.
Az oktatáskutató felhívta arra a figyelmet, hogy eddig is volt arra lehetőség, hogy egyetemek átvegyenek iskolákat, de eddig jellemzően azok a felsőoktatási intézmények éltek a lehetőséggel, ahol pedagógusképzés is folyik. Ercse emellett megjegyezte, hogy 2013 óta, amikor is az önkormányzatoktól állami kézbe kerültek az iskolák, egyre magasabb az egyházi fenntartók aránya. 2010-ben például a középfokú intézményeknek mintegy 10 százaléka volt egyházi, ez az arány 2019-re már 25 százalékra nőtt. Az összes közoktatási intézményt vizsgálva (az óvodától a középiskoláig) a 2023/2024-es tanévben pedig az arányuk feletehetően eléri a 20 százalékot.
Az oktatáskutató ezen kívül felhívta a figyelmet több olyan tanulmányra is, amely arra a megállapításra jutott, hogy az egyházi iskolák tanulóiban nem szükségszerűen a világnézetük a közös, hanem a relatíve magas társadalmi státuszuk, vagyis az egyházi iskolák lénegyében „lehalásszák” a tehetősebb családok gyermekeit.
Ezt a folyamatot erősíti, hogy állam olyan előnyöket biztosít az egyházi iskoláknak, amiket az államiaknak nem. Ilyen többek között a forrásokkal való ellátottság:
"Melyik szülő fog gondolkozni azon, hogy válasszon-e új fenntartót, ha a gyermekének eddig télen kabátban kellett ülnie az osztályban , míg az új ajánlat nyelvi laborról, IT-fejlesztésről, tanuszodáról, színházról szól, vagyis mindarról, amit az egyházi iskolarendszer megengedhet magának, az állami pedig nem"
- fejtette ki az oktatáskutató, majd kitért arra is, hogy az állami iskolák fenntartóváltása ezek miatt egyfajta kasztrendszer kialakulásához vezet.
Arról nem is beszélve, hogy jellemzően az egyház és az egyetemek eddig olyan iskolákért jelentkeztek be, amelyek köztudottan „jó teljesítményt nyújtó”, elit, válogatott tanulói körrel rendelkeznek.
Hasonló állásponton Nahalka István oktatáskutató is, aki szerint az iskolák fenntartóváltásával konzervatív mintaiskolák jöhetnek létre.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
