Milyen következményei lehetnek annak, ha sok iskolát átvesznek az egyetemek, egyházak?

Ercse Kriszta oktatáskutató szerint az iskolák fenntartóváltása kasztrendszer kialakulásához vezet.

Nagy port kavart a hazai sajtóban, hogy mintegy 60 iskolát venne át a tankerületektől egyetemeket fenntartó alapítvány vagy egyház. Ercse Kriszta oktatáskutató a G7 oldalán egy elemzésben fejtette ki, milyen következménye lehet az állami középiskolák fenntartóváltásának.

Az oktatáskutató felhívta arra a figyelmet, hogy eddig is volt arra lehetőség, hogy egyetemek átvegyenek iskolákat, de eddig jellemzően azok a felsőoktatási intézmények éltek a lehetőséggel, ahol pedagógusképzés is folyik. Ercse emellett megjegyezte, hogy 2013 óta, amikor is az önkormányzatoktól állami kézbe kerültek az iskolák, egyre magasabb az egyházi fenntartók aránya. 2010-ben például a középfokú intézményeknek mintegy 10 százaléka volt egyházi, ez az arány 2019-re már 25 százalékra nőtt. Az összes közoktatási intézményt vizsgálva (az óvodától a középiskoláig) a 2023/2024-es tanévben pedig az arányuk feletehetően eléri a 20 százalékot.

Az oktatáskutató ezen kívül felhívta a figyelmet több olyan tanulmányra is, amely arra a megállapításra jutott, hogy az egyházi iskolák tanulóiban nem szükségszerűen a világnézetük a közös, hanem a relatíve magas társadalmi státuszuk, vagyis az egyházi iskolák lénegyében „lehalásszák” a tehetősebb családok gyermekeit.

Ezt a folyamatot erősíti, hogy állam olyan előnyöket biztosít az egyházi iskoláknak, amiket az államiaknak nem. Ilyen többek között a forrásokkal való ellátottság:

"Melyik szülő fog gondolkozni azon, hogy válasszon-e új fenntartót, ha a gyermekének eddig télen kabátban kellett ülnie az osztályban , míg az új ajánlat nyelvi laborról, IT-fejlesztésről, tanuszodáról, színházról szól, vagyis mindarról, amit az egyházi iskolarendszer megengedhet magának, az állami pedig nem"

- fejtette ki az oktatáskutató, majd kitért arra is, hogy az állami iskolák fenntartóváltása ezek miatt egyfajta kasztrendszer kialakulásához vezet.

Arról nem is beszélve, hogy jellemzően az egyház és az egyetemek eddig olyan iskolákért jelentkeztek be, amelyek köztudottan „jó teljesítményt nyújtó”, elit, válogatott tanulói körrel rendelkeznek.

Hasonló állásponton Nahalka István oktatáskutató is, aki szerint az iskolák fenntartóváltásával konzervatív mintaiskolák jöhetnek létre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.