Eltűnt az egyházi iskolák szegregációjával foglalkozó jelentés az ombudsmani hivatal oldaláról

Most már hiába keres rá valaki a kulcsszavakra az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának honlapján, már nem elérhető a jelentés.

Az Eduline-on is megírtuk, hogy Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsman jelentéséből kiderölt, hogy ahol új egyházi óvoda vagy iskola jött létre, ott a nem roma gyerekek tömegesen hagyták el az állami intézményeket. Ennek következményeként az állami iskolák néhány éven belül szinte teljesen roma tanulókkal teltek meg, miközben a nem roma gyerekekkel együtt a képzettebb pedagógusok is távoztak. Ez a folyamat tovább rontotta az állami iskolák oktatási színvonalát és erősítette a társadalmi elkülönülést.

Ez a jelentés azonban nem sokkal később szinte elérhetetlenné vált a Civil Közoktatási Platform (CKP) tájékoztatása szerint. Eleinte még kulcsszóval rá lehetett keresni, azonban november 16-a óta semmilyen kulcsszóra nem adja ki találatként.

"A kérdés már csak az, hogy Juhász Imre, az Alkotmánybíróság volt elnöke, az új ombudsman, vagy Gyeney Laura Zsuzsanna, az új helyettes ombudsman tartotta első tevékenységei közt a legfontosabbnak eltávolítani az egyházi fenntartók pusztító hatását igazoló jelentést az oktatási egyenlőtlenségek, oktatási szegregáció területén. Micsoda szégyen a hivatalukra nézve!" - olvasható a CKP szerkesztőségünk részére is megküldött közleményében.

Egyébként az ombudsmani  jelentésben kitértek arra is, hogy ugyan az egyházi intézmények felvételi szabályaik során általában nem alkalmaztak nyíltan kirekesztésre alkalmas feltételeket, ugyanakkor oktatásszervezési gyakorlatuk és az intézménybe való felvétel körülményei, feltételei úgy voltak kialakítva, hogy azok közvetett módon sikeresen távol tartották a roma családokat és gyermekeiket az iskolától.

A nemzetiségi ombudsman szerint ezek a közvetett szelekciós mechanizmusok rendszerszintű hátrányt okoznak, és hozzájárulnak a roma gyerekek társadalmi kirekesztéséhez.

 

 

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.