Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala „A párhuzamosan megjelenő egyházi fenntartású köznevelési intézmények felvételi és működési gyakorlatának, valamint a roma gyerekek iskolai szegregációjának összefüggései” című, 6/2025. számú elvi állásfoglalásában egyértelműen kimondta: az utóbbi években Magyarországon tapasztalható iskolai szegregáció fő mozgatórugója az egyházi oktatási intézmények térnyerése - írja a Qubit.
A jelentésből kiderült, hogy Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsman – aki a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látja el – hivatalba lépése óta számos panaszt kapott az oktatás területéről. Míg más nemzetiségek beadványai többnyire kulturális vagy nyelvi jogsérelmekre hivatkoztak, addig a roma szülők panaszai elsősorban a hiányos, alacsonyabb színvonalú oktatásra, a megalázó bánásmódra, valamint a külön oktatás gyakorlatára vonatkoztak.
Az ombudsmani vizsgálat szerint ahol
új egyházi óvoda vagy iskola jött létre,
ott a nem roma gyerekek tömegesen hagyták el az állami intézményeket. Ennek következményeként az állami iskolák néhány éven belül szinte teljesen roma tanulókkal teltek meg, miközben a nem roma gyerekekkel együtt
a képzettebb pedagógusok is távoztak.
Ez a folyamat tovább rontotta az állami iskolák oktatási színvonalát és erősítette a társadalmi elkülönülést.
hvg.hu
Az állásfoglalásban kitértek arra is, hogy ugyan
az egyházi intézmények felvételi szabályaik során általában nem alkalmaztak nyíltan kirekesztésre alkalmas feltételeket, ugyanakkor oktatásszervezési gyakorlatuk és az intézménybe való felvétel körülményei, feltételei úgy voltak kialakítva, hogy azok közvetett módon sikeresen távol tartották a roma családokat és gyermekeiket az iskolától.
A nemzetiségi ombudsman szerint ezek a közvetett szelekciós mechanizmusok rendszerszintű hátrányt okoznak, és hozzájárulnak a roma gyerekek társadalmi kirekesztéséhez.
A dokumentum egyúttal rámutatott arra is, hogy ez a tendencia nem spontán társadalmi folyamat, hanem kormányzati döntések következménye. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta az egyházi fenntartású iskolák száma radikálisan megnőtt. Ez pedig a roma tanulók szegregált oktatását is felerősítette.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2023 márciusában, egy a romák szegregációjával kapcsolatos, 2013 és 2014-ben zajló ügyben ítélte el Magyarországot és szólította fel a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan szakpolitikát, amely nem teszi lehetővé ezt a gyakorlatot.
Az Európai Alapjogi Ügynökség tizenegy uniós országban végzett felmérése szerint a roma gyermekek közül átlagosan csak minden második járt iskola előtti intézménybe vagy óvodába, az oktatásban való részvétel pedig az iskolaköteles kor után meredeken visszaesik. Az Európai Bizottság adatai szerint pedig a roma gyerekek nyolcvan százaléka kénytelen szembenézni a szegénység veszélyével, míg az átlaglakosság esetében ez az arány 23 százalék.
