Sikerült elérni, hogy bezárjanak egy szegregált óvodát Kalocsán

Nemrégiben Kalocsán roma szülők és roma jogvédők nyomására sikerült elérni, hogy az egyébként a bezárását hevesen ellenző polgármester mégis megszüntessen egy szegregáló óvodát.

  • Tornyos Kata

Csökkenjen az oktatási szegregáció mértéke, és legyen újra a közbeszéd tárgya az inkluzív iskola – ezek a legfőbb céljai a Polgár Alapítvány az Esélyekért nevű szervezet oktatási ügykoalíciójának. Zubek Adriennel, az alapítvány igazgatójával és Horváth Viktóriával, az ügykoalíció egyik roma közösségszervezőjével beszélgetett a Jelen.

Legfrissebb sikerük, hogy Kalocsán roma szülők és roma jogvédők nyomására elérték, hogy az egyébként a bezárását hevesen ellenző polgármester mégis megszüntessen egy szegregáló óvodát. A szülők azt érezték, hogy rossz a nevelés, mert óriási az óvópedagógusok fluktuációja, s rendre elmaradnak a fejlesztő foglalkozások.

A szülőknek sikerült megszervezniük, hogy átírathassák a gyerekeiket más óvodákba, így a szegregált intézmény lényegében gyerek nélkül maradt, s nem is hagytak a képviselő-testületnek más lehetőséget a bezáráson kívül. A nagyvárosokban, a szabad intézményválasztás miatt, nehéz elképzelni, hogy az átíratási folyamat lényegében egy küzdelem, de a szabad iskolaválasztás csak a középosztálybeli, jellemzően fehér szülőnek egyszerű. Mindenki másnál arra használhatják az intézményfenntartók, hogy kialakuljon egy olyan iskola vagy óvoda, ahol kizárólag a romáknak jut hely. Kalocsán például az adott óvodakörzethez tartozó nem roma gyerekeket elengedték, nekik volt hely a város számos más óvodájában, a roma gyerekeknek viszont nem. Más óvodakörzetek roma gyerekei is ebben a Viola utcai óvodában kötöttek ki.

A bezárás nem független attól, hogy a Polgár Alapítványban egy ideje elindult egy különleges munka, amely „oktatási ügykoalíció” címen fut. Az alapítvány dolgozik Borsodban, Szabolcsban, Csongrádban, Nógrád és Pest megyében, nagyságrendileg 15 településen. Az ügykoalíciós tagok közül többen nem is csak a saját településükön dolgoznak, hanem régiós szinten is kezdeményeznek együttműködéseket a környező városokkal, ami nem kizárólag etnikai, hanem tematikai alapon is történik.

Az integrált iskolák is kihívást jelenthetnek a romáknak

A szegregált oktatás ugyanis rossz oktatást jelent, és amikor egy ilyen iskolából érkezik, mondjuk egy ötödikes gyerek, nem ritka, hogy még csak a másodikos anyagnál tart, és ez nem az ő hibája. Szakmai, társadalompolitikai alapvetés, hogy az oktatás lenne az esélyteremtés eszköze. Ehhez célzott, inkluzív iskolai programokra, korszerű módszertanokra, a pedagógusok képzésére van szükség. Ezzel szemben a jelenlegi magyar közoktatás proaktívan növeli az esélyegyenlőtlenséget – az alapitvány igazgatója szerint.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.