Megszüntethetik a kővágószőlősi roma általános iskolát és összevonhatják azt a pellérdi intézménnyel. A szülők szerint a roma iskolába problémás gyerekek járnak, akiktől tartanak a pellérdiek, ezért tiltakozásba kezdtek.
Tiltakoznak a Pellérd iskolájába járó gyerekek szülei, mert a közeli Kővágószőlősön működő roma iskolát összevonják az ő intézményükkel. A szülők és pedagógusok szerint olyan nehezen kezelhető diákok érkeznének az iskolába, akiktől tartanak a most odajáró gyerekek - számolt be róla az ATV Híradója.
Egy a híradónak nyilatkozó szülő szerint a problémás gyerekek között van olyan, aki “egy elsőst a hajánál fogva húzott végig a folyosón”, egy másiknak pedig “beleállította a ceruzát a vállába.”Őt két évig tartott a szülőknek eltávolítani az iskolából és a kővágószőlősi iskolában tanul jelenleg, azonban ő is visszakerülhet most az intézménybe" - fogalmazott Mártiné Török Anita.
Az esettel kapcsolatban a település polgármestere, Tajti Zoltán is megszólalt, aki szerint meg kellene várni, mi történik azt követően, hogy a kővágószőlősi gyerekek visszakerültek az intézménybe."Optimistának tartom magam, hiszek abban, hogy ezek a gyerekek meg fogjál állni a helyüket a pellérdi iskolában, mint ahogy megállták a helyüket a saját iskolájukban. Erre azért ismétlésként egy példát, mert a másik településekről ideérkező gyerekek is jól megállták a helyüket" - mondta.A szülők szeretnének bővebb információt kapni, helyette azonban csak “kitérő válaszokat kapnak.” Úgy tudják, az összevonás miatt több tanár is kilátásba helyezte a felmondását, nekik mégis azt mondták, hogy csak a szülők aggódják túl a helyzetet.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
