Büntetés járhat az iskoláknak, ha nem vesznek fel arányosan elég hátrányos helyzetű gyereket. Hiába kapott Magyarország jelentős uniós támogatásokat, nem javult a roma tanulók helyzete.
Az Európai Parlament állásfoglalásában felszólította az uniós tagállamokat - így a magyar kormányt is -, hogy sürgős intézkedésekkel számolják fel az iskolai szegregációt. Ugyanis az elmúlt egy évtizedben annak ellenére sem javult a roma tanulók oktatása, hogy más tagállamok mellett Magyarország is jelentős összegű uniós támogatást kapott erre a célra.
Ennek kapcsán az országgyűlés kedden a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló törvényjavaslatról folytatott általános vitát – olvasható az MTI-n.
Rétvári Bence államtitkár hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszer méltányosságának erősítése érdekében beavatkozást láttak szükségesnek a hátrányos helyzetű tanulók nem egyenlő földrajzi eloszlása miatt is. Bár ma is szabályozott, hogy milyennek kell lennie a nagyobb fokú támogatásra szoruló diákok eloszlásának, ám jogos uniós észrevétel volt, hogy "nem elég határozottak" a szankciók a rendelkezés végre nem hajtása esetén.
Az új intézkedések között lenne, hogy a már meglévő szabályok be nem tartását negatív következményekkel - az adott évi átlagbér alapú támogatás csökkentésével - járna.
Az iskolai szegregáció felszámolásának szükségével az országgyűlés résztvevői egyetértettek, azonban sokan úgy gondolják, hogy ennek a problémának a megoldása nem olyan könnyű, mint ahogy azt a kormány jelenleg elképzeli.
Varga Ferenc országgyűlési képviselő kijelentette, hogy a komoly összegű uniós támogatás dacára nemhogy csökkent volna, hanem erősödött az iskolai elkülönülés Magyarországon. Felidézte, hogy az uniós felszólítás miatt lépett a kormány a szegregáció és a diszkrimináció ügyében; az intézkedéssel szerinte egyet lehetne érteni, ha az elmúlt 13 év oktatáspolitikai intézkedései nem mennének szembe minden uniós előírással és elvárással.
Barkóczi Balázs, a DK pártszóvivője szerint miközben "nagyon szépeket mondott" az államtitkár, pont a mostani kormány szűkítette az iskolatej-programot, nem növelték az óvodai helyek számát, 2010 óta egy százalékra csökkent a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya a felsőoktatásban, miközben "a duális képzés egész egyszerűen nem működik".
A képviselő szerint sok esetben mutatható ki, hogy az elmúlt évtizedben erősödött és egyre nyíltabbá vált a szegregáció, az iskolarendszer újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, eközben pedig "az Orbán-kormány a milliárdos elitnek magániskolákat épít".
Hiller István feltette azt a kérdést, hogy a javaslat értelmében egyes iskoláktól elvont források a közoktatás rendszerében maradnak-e. Ugyanis erre nem tért ki az új törvényjavaslat.
Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka rámutatott arra, hogy a javaslat egyfajta büntetőintézkedést tartalmaz, forráselvonással operál, ugyanakkor többletforrás bevonását nem látják.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
