Büntetés járhat az iskoláknak, ha nem vesznek fel arányosan elég hátrányos helyzetű gyereket. Hiába kapott Magyarország jelentős uniós támogatásokat, nem javult a roma tanulók helyzete.
Az Európai Parlament állásfoglalásában felszólította az uniós tagállamokat - így a magyar kormányt is -, hogy sürgős intézkedésekkel számolják fel az iskolai szegregációt. Ugyanis az elmúlt egy évtizedben annak ellenére sem javult a roma tanulók oktatása, hogy más tagállamok mellett Magyarország is jelentős összegű uniós támogatást kapott erre a célra.
Ennek kapcsán az országgyűlés kedden a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló törvényjavaslatról folytatott általános vitát – olvasható az MTI-n.
Rétvári Bence államtitkár hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszer méltányosságának erősítése érdekében beavatkozást láttak szükségesnek a hátrányos helyzetű tanulók nem egyenlő földrajzi eloszlása miatt is. Bár ma is szabályozott, hogy milyennek kell lennie a nagyobb fokú támogatásra szoruló diákok eloszlásának, ám jogos uniós észrevétel volt, hogy "nem elég határozottak" a szankciók a rendelkezés végre nem hajtása esetén.
Az új intézkedések között lenne, hogy a már meglévő szabályok be nem tartását negatív következményekkel - az adott évi átlagbér alapú támogatás csökkentésével - járna.
Az iskolai szegregáció felszámolásának szükségével az országgyűlés résztvevői egyetértettek, azonban sokan úgy gondolják, hogy ennek a problémának a megoldása nem olyan könnyű, mint ahogy azt a kormány jelenleg elképzeli.
Varga Ferenc országgyűlési képviselő kijelentette, hogy a komoly összegű uniós támogatás dacára nemhogy csökkent volna, hanem erősödött az iskolai elkülönülés Magyarországon. Felidézte, hogy az uniós felszólítás miatt lépett a kormány a szegregáció és a diszkrimináció ügyében; az intézkedéssel szerinte egyet lehetne érteni, ha az elmúlt 13 év oktatáspolitikai intézkedései nem mennének szembe minden uniós előírással és elvárással.
Barkóczi Balázs, a DK pártszóvivője szerint miközben "nagyon szépeket mondott" az államtitkár, pont a mostani kormány szűkítette az iskolatej-programot, nem növelték az óvodai helyek számát, 2010 óta egy százalékra csökkent a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya a felsőoktatásban, miközben "a duális képzés egész egyszerűen nem működik".
A képviselő szerint sok esetben mutatható ki, hogy az elmúlt évtizedben erősödött és egyre nyíltabbá vált a szegregáció, az iskolarendszer újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, eközben pedig "az Orbán-kormány a milliárdos elitnek magániskolákat épít".
Hiller István feltette azt a kérdést, hogy a javaslat értelmében egyes iskoláktól elvont források a közoktatás rendszerében maradnak-e. Ugyanis erre nem tért ki az új törvényjavaslat.
Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka rámutatott arra, hogy a javaslat egyfajta büntetőintézkedést tartalmaz, forráselvonással operál, ugyanakkor többletforrás bevonását nem látják.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
