Újabb 17 településre telepíthetnek konténeriskolákat

A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést. Van, ahol már meglévő konténeriskolát bővítenének tovább.

November 2-án jelent meg a Klebelsberg Központ új közbeszerzési eljárása, amelyben összesen 167 konténerelemet bérelnének 17 magyarországi településre – írta meg az Átlátszó. Az ajánlatokat december 3-án délig várják. A tervek szerint nemcsak tantermeket, hanem mosdókat, folyosókat, előtereket és más kiszolgálóhelyiségeket is kialakítanának.

A legnagyobb bővítés Nagykátán valósulhat meg, ahol nyolc tantermet telepítenének. Ballószögön négy, Hódmezővásárhelyen és Pécsen három-három új tanterem szerepel a tervekben.

A konténertantermek az alábbi 17 településre kerülhetnek:

  • Ballószög
  • Bocskaikert
  • Budakeszi
  • Dorogháza
  • Esztergom
  • Hódmezővásárhely
  • Lakitelek
  • Lesencetomaj
  • Nagykáta
  • Nagytarcsa
  • Pápa
  • Pákozd
  • Pécs
  • Péteri
  • Sajóhídvég
  • Szigethalom
  • Veresegyház

A közbeszerzésben Érd és Etyek is szerepel opciós helyszínként, emellett további 11 konténerelem telepítésére is lehetőség nyílhat a felsorolt 17 település valamelyikén. Pécsen a meglévő iskolaépület mellett álló konténerépületre helyeznének újabb elemeket, Veresegyházon pedig a már működő konténeriskolát bővítenék tovább.

A Klebelsberg Központ az Átlátszó megkeresésére azzal indokolta a beszerzést, hogy a konténertantermekkel költséghatékonyan, lehetőség szerint a lakóhelyük közelében biztosíthatják a gyerekek oktatását. A KK szerint az új tantermek rövid és középtávon jelenthetnek megoldást a férőhelyhiányra, ráadásul szükség esetén más intézményekhez is áttelepíthetők. Azt is közölték, hogy a konténerek fűthetők, hűthetők, ablakosak és bútorozottak lesznek, vagyis álláspontjuk szerint megfelelnek a modern oktatás követelményeinek. Arra azonban nem adtak konkrét választ, hogy az érintett településeken terveznek-e hagyományos iskolaépületeket, és ha igen, mikorra készülhetnek el.

Évek óta konténerekkel próbálják enyhíteni a férőhelyhiányt

A konténeriskolák telepítése nem új gyakorlat Magyarországon. Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2023 őszén Rétvári Bence akkori belügyminisztériumi államtitkár egy parlamenti kérdésre adott válaszában közölte, hogy az állami tankerületi központoknál már 119 konténertanterem volt használatban. 2024-ben az Orbán-kormány négymilliárd forintot irányzott elő az iskolai férőhelyek sürgős bővítésére. Az ezt követő közbeszerzésben 18 helyszínre összesen 137 konténerelemet rendeltek nettó 1,1 milliárd forintért, az opciós tételekkel együtt. 2025-ben újabb beszerzés következett: a Klebelsberg Központ 25 településre 214 konténerelemet bérelt három évre, nettó 1,99 milliárd forintért.

Az Eduline-on korábban több olyan iskoláról is írtunk, ahol a konténerek hosszabb időre a mindennapi oktatás részévé váltak. Encsen például az iskola 2021 őszén égett le és azóta konténertantermekben tanulnak a diákok. Gyömrőn pedig mintegy 600 gyereket kellett ideiglenes konténeriskolába költöztetni, miután a helyi iskola épületének állapota annyira leromlott, hogy ki kellett üríteni.

A gyömrői diákok idén szeptemberben már a második tanévüket kezdték meg a konténerekben, november elején azonban fordulat történt: a kormány döntése alapján 10,65 milliárd forintból új, 24 osztályos általános iskola épülhet a településen. A beruházás még 2021-ben került napirendre, később azonban a felfüggesztett állami fejlesztések közé került.

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Abban egyetértenek az SZTE rektorjelöltjei, hogy a kancellári rendszernek mennie kell

Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.

Radikálisabb lépésekre is készek a három hete tüntető baranyai közgyűjteményi dolgozók

„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.

Megszólalt a Fidesz: a Tempus Közalapítvány mindig a jogszabályoknak megfelelően működött

Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.