Kovács Csaba építész lett a MOME rektora, aki március óta megbízott rektorként dolgozott az egyetemen. Az elődje, Koós Pál a hallgatói tiltakozások miatt bizalmatlansági szavazást kezdeményezett maga ellen, amit elveszített.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) szenátusa Kovács Csaba építészt választotta az intézmény új rektorává – jelentette be az egyetem közösségi oldalán. Az Ybl- és Príma Primissima díjas szakember augusztus 1-jén kezdi meg négy évre szóló rektori megbízatását.
Kovács Csaba nem ismeretlen a MOME közössége számára: március óta megbízott rektorként vezette az egyetemet, korábban pedig az Építészeti Intézet igazgatójaként dolgozott.
A rektori pályázatra összesen három jelentkező nyújtotta be pályázatát. Kovács mellett pályázott Jurgen Bey holland designer, valamint Vargha Balázs is, akit a szenátus már 2023-ban rektornak javasolt. Akkor azonban az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma nem a szenátus jelöltjét támogatta, hanem Koós Pált nevezte ki az intézmény élére.
Koós Pál rektori megbízatása idén februárban ért véget, miután a hallgatói tiltakozások nyomán bizalmatlansági szavazást kezdeményezett maga ellen, amelyen elveszítette a közösség támogatását. A tiltakozások hátterében az állt, hogy a hallgatók szerint az egyetem kuratóriuma olyan döntéseket hozott, amelyek sértették az intézmény autonómiáját.
A rektor távozását követően a szenátus először Kopek Gábort, a MOME korábbi rektorát kérte fel az egyetem ideiglenes vezetésére, ő azonban nem vállalta a feladatot. Ezt követően Kovács Csaba kapott megbízást az intézmény irányítására egy ügyvivő rektori szerepkörben.
A hallgatói megmozdulások és az egyetemi vezetés körüli konfliktusok is végül a kuratórium átalakulásához vezettek. A Böszörményi-Nagy Gergely vezette testület a választásokat követően lemondott, és a MOME alapítói jogait felajánlotta a leendő, felsőoktatásért felelős minisztériumnak.
A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A MOME volt 2020-ban az első modellváltott egyetem, melynek az alapítványát a Fideszhez sok szálon köthető Böszörményi-Nagy Gergely vezette. Az alapítói jogokat az újonnan felálló oktatási minisztériumnak ajánlották fel.
Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.
Miközben több ponton is üdvözli a köznevelési törvények módosításáról szóló kormányzati tervezetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint komoly problémákat vet fel, hogy a jogszabálycsomag társadalmi egyeztetését nem előzte meg érdemi szakszervezeti konzultáció.
Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.
Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.
Egy hónap múlva, július 23-án kiderülnek a 2026-os felvételi ponthatárok, de nálatok még mindig nulla pontot a rendszer? Mutatjuk, milyen okok állhatnak a háttérben.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.
Trentin Balázs, a Tisza országgyűlési képviselője szerint egyre nagyobb esély van arra, hogy a diákoknak nem kell naponta több kerületen keresztül ingázniuk azért, hogy iskolába vagy óvodába járhassanak.
