Kovács Csaba építész lett a MOME rektora, aki március óta megbízott rektorként dolgozott az egyetemen. Az elődje, Koós Pál a hallgatói tiltakozások miatt bizalmatlansági szavazást kezdeményezett maga ellen, amit elveszített.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) szenátusa Kovács Csaba építészt választotta az intézmény új rektorává – jelentette be az egyetem közösségi oldalán. Az Ybl- és Príma Primissima díjas szakember augusztus 1-jén kezdi meg négy évre szóló rektori megbízatását.
Kovács Csaba nem ismeretlen a MOME közössége számára: március óta megbízott rektorként vezette az egyetemet, korábban pedig az Építészeti Intézet igazgatójaként dolgozott.
A rektori pályázatra összesen három jelentkező nyújtotta be pályázatát. Kovács mellett pályázott Jurgen Bey holland designer, valamint Vargha Balázs is, akit a szenátus már 2023-ban rektornak javasolt. Akkor azonban az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma nem a szenátus jelöltjét támogatta, hanem Koós Pált nevezte ki az intézmény élére.
Koós Pál rektori megbízatása idén februárban ért véget, miután a hallgatói tiltakozások nyomán bizalmatlansági szavazást kezdeményezett maga ellen, amelyen elveszítette a közösség támogatását. A tiltakozások hátterében az állt, hogy a hallgatók szerint az egyetem kuratóriuma olyan döntéseket hozott, amelyek sértették az intézmény autonómiáját.
A rektor távozását követően a szenátus először Kopek Gábort, a MOME korábbi rektorát kérte fel az egyetem ideiglenes vezetésére, ő azonban nem vállalta a feladatot. Ezt követően Kovács Csaba kapott megbízást az intézmény irányítására egy ügyvivő rektori szerepkörben.
A hallgatói megmozdulások és az egyetemi vezetés körüli konfliktusok is végül a kuratórium átalakulásához vezettek. A Böszörményi-Nagy Gergely vezette testület a választásokat követően lemondott, és a MOME alapítói jogait felajánlotta a leendő, felsőoktatásért felelős minisztériumnak.
A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A MOME volt 2020-ban az első modellváltott egyetem, melynek az alapítványát a Fideszhez sok szálon köthető Böszörményi-Nagy Gergely vezette. Az alapítói jogokat az újonnan felálló oktatási minisztériumnak ajánlották fel.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
