Darázs Lénárd dolgozói véleménynyilvánító szavazást kezdeményezett a kutatóközpontok kiválása kapcsán, azonban a szavazást több tényező is hátráltatja. Az MTA szerint pedig a dolgozók jelenleg nem rendelkeznek elég ismerettel ahhoz, hogy felelős döntés születhessen.
„Álláspontom szerint az lenne a legszerencsésebb, legtisztább megoldás, ha a HUN-REN elnöke és vezérigazgatója a kialakult helyzetre való tekintettel lemondana, és egy átmeneti vezetésnek átadná a stafétát. Egy ilyen átmeneti vezetés tudná a kormánnyal, az MTA-val és valamennyi érintettel együtt kidolgozni a kutatóhálózat hosszú távú jövőképét, és segítené az átmenetet egy olyan rendszer felé, amely minden szereplő számára kiszámítható és megnyugtató.”
írja Tanács Zoltán közösségi oldalán. Bejegyzésében arra tért ki, hogy a múlt heti főigazgatói egyeztetéseket követően több fronton is felgyorsultak az események a HUN-REN körül.
Az ELTE rektora, Darázs Lénárd múlt szerdán dolgozói véleménynyilvánító szavazást kezdeményezett annak a négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontnak a munkatársai körében, amelyek 2025 augusztusában kerültek az egyetemhez. Az érintett intézmények a Humán Tudományok Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, valamint a Társadalomtudományi Kutatóközpont.
A HUN-REN vezetői a kormányváltásról: autonómiát hangsúlyoznak, egyeztetésre készülnek
A dolgozóktól két kérdésben várnak állásfoglalást: támogatják-e a kutatóközpontok kiválását az ELTE szervezeti rendjéből, illetve kívánják-e a további integráció felfüggesztését.
Tanács Zoltán szerint bár a kezdeményezés szándéka érthető és méltányolható, a lebonyolítás körül több aggály is felmerült. A négy érintett kutatóközpont főigazgatói közös levélben fordultak a rektorhoz, azt kérve, hogy a szavazást előzze meg egy strukturált és érdemi szakmai konzultáció.
Az egyik üzemi tanács hivatalos beadványban jelezte: a szavazásról szóló tájékoztatást nem minden aktív munkatárs kapta meg. Emellett problémaként merült fel az is, hogy a voksolás időpontja egybeesik egy egész napos rendezvénnyel, amelyen az egyik intézet mintegy hetven dolgozója vesz részt. A vidéki telephelyeken dolgozók számára ráadásul nem biztosított a munkahelyi szavazás lehetősége sem.
Közben az MTA már jelezte: nyitott a korábban leválasztott kutatóhálózat visszafogadására, amennyiben ehhez rendelkezésre állnak a szükséges jogi, szervezeti és finanszírozási feltételek. Az Akadémia leköszönő és hamarosan hivatalba lépő vezetői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a szavazásra olyan időszakban kerül sor, amikor az érintett felek – az intézetek, az ELTE, a kormány és az MTA – még nem egyeztették a visszatérés pontos jogi, szervezeti, vagyoni és finanszírozási kereteit.
Szinte teljes a támogatás: visszatérne az akadémiai kutatóhálózat az MTA-hoz
Mint fogalmaztak, a dolgozók jelenleg nem rendelkezhetnek minden olyan információval, amely egy felelős döntéshez szükséges, különösen az integráció felfüggesztésére vonatkozó kérdés esetében. Tanács Zoltán ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Ezzel teljes mértékben egyetértek.”
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint a kutatóhálózat helyzetének rendezése nemcsak a tudományos szabadság szempontjából fontos, hanem az európai uniós források miatt is.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
