Darázs Lénárd dolgozói véleménynyilvánító szavazást kezdeményezett a kutatóközpontok kiválása kapcsán, azonban a szavazást több tényező is hátráltatja. Az MTA szerint pedig a dolgozók jelenleg nem rendelkeznek elég ismerettel ahhoz, hogy felelős döntés születhessen.
„Álláspontom szerint az lenne a legszerencsésebb, legtisztább megoldás, ha a HUN-REN elnöke és vezérigazgatója a kialakult helyzetre való tekintettel lemondana, és egy átmeneti vezetésnek átadná a stafétát. Egy ilyen átmeneti vezetés tudná a kormánnyal, az MTA-val és valamennyi érintettel együtt kidolgozni a kutatóhálózat hosszú távú jövőképét, és segítené az átmenetet egy olyan rendszer felé, amely minden szereplő számára kiszámítható és megnyugtató.”
írja Tanács Zoltán közösségi oldalán. Bejegyzésében arra tért ki, hogy a múlt heti főigazgatói egyeztetéseket követően több fronton is felgyorsultak az események a HUN-REN körül.
Az ELTE rektora, Darázs Lénárd múlt szerdán dolgozói véleménynyilvánító szavazást kezdeményezett annak a négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontnak a munkatársai körében, amelyek 2025 augusztusában kerültek az egyetemhez. Az érintett intézmények a Humán Tudományok Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, valamint a Társadalomtudományi Kutatóközpont.
A HUN-REN vezetői a kormányváltásról: autonómiát hangsúlyoznak, egyeztetésre készülnek
A dolgozóktól két kérdésben várnak állásfoglalást: támogatják-e a kutatóközpontok kiválását az ELTE szervezeti rendjéből, illetve kívánják-e a további integráció felfüggesztését.
Tanács Zoltán szerint bár a kezdeményezés szándéka érthető és méltányolható, a lebonyolítás körül több aggály is felmerült. A négy érintett kutatóközpont főigazgatói közös levélben fordultak a rektorhoz, azt kérve, hogy a szavazást előzze meg egy strukturált és érdemi szakmai konzultáció.
Az egyik üzemi tanács hivatalos beadványban jelezte: a szavazásról szóló tájékoztatást nem minden aktív munkatárs kapta meg. Emellett problémaként merült fel az is, hogy a voksolás időpontja egybeesik egy egész napos rendezvénnyel, amelyen az egyik intézet mintegy hetven dolgozója vesz részt. A vidéki telephelyeken dolgozók számára ráadásul nem biztosított a munkahelyi szavazás lehetősége sem.
Közben az MTA már jelezte: nyitott a korábban leválasztott kutatóhálózat visszafogadására, amennyiben ehhez rendelkezésre állnak a szükséges jogi, szervezeti és finanszírozási feltételek. Az Akadémia leköszönő és hamarosan hivatalba lépő vezetői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a szavazásra olyan időszakban kerül sor, amikor az érintett felek – az intézetek, az ELTE, a kormány és az MTA – még nem egyeztették a visszatérés pontos jogi, szervezeti, vagyoni és finanszírozási kereteit.
Szinte teljes a támogatás: visszatérne az akadémiai kutatóhálózat az MTA-hoz
Mint fogalmaztak, a dolgozók jelenleg nem rendelkezhetnek minden olyan információval, amely egy felelős döntéshez szükséges, különösen az integráció felfüggesztésére vonatkozó kérdés esetében. Tanács Zoltán ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Ezzel teljes mértékben egyetértek.”
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint a kutatóhálózat helyzetének rendezése nemcsak a tudományos szabadság szempontjából fontos, hanem az európai uniós források miatt is.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
