Darázs Lénárd dolgozói véleménynyilvánító szavazást kezdeményezett a kutatóközpontok kiválása kapcsán, azonban a szavazást több tényező is hátráltatja. Az MTA szerint pedig a dolgozók jelenleg nem rendelkeznek elég ismerettel ahhoz, hogy felelős döntés születhessen.
„Álláspontom szerint az lenne a legszerencsésebb, legtisztább megoldás, ha a HUN-REN elnöke és vezérigazgatója a kialakult helyzetre való tekintettel lemondana, és egy átmeneti vezetésnek átadná a stafétát. Egy ilyen átmeneti vezetés tudná a kormánnyal, az MTA-val és valamennyi érintettel együtt kidolgozni a kutatóhálózat hosszú távú jövőképét, és segítené az átmenetet egy olyan rendszer felé, amely minden szereplő számára kiszámítható és megnyugtató.”
írja Tanács Zoltán közösségi oldalán. Bejegyzésében arra tért ki, hogy a múlt heti főigazgatói egyeztetéseket követően több fronton is felgyorsultak az események a HUN-REN körül.
Az ELTE rektora, Darázs Lénárd múlt szerdán dolgozói véleménynyilvánító szavazást kezdeményezett annak a négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontnak a munkatársai körében, amelyek 2025 augusztusában kerültek az egyetemhez. Az érintett intézmények a Humán Tudományok Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, valamint a Társadalomtudományi Kutatóközpont.
A HUN-REN vezetői a kormányváltásról: autonómiát hangsúlyoznak, egyeztetésre készülnek
A dolgozóktól két kérdésben várnak állásfoglalást: támogatják-e a kutatóközpontok kiválását az ELTE szervezeti rendjéből, illetve kívánják-e a további integráció felfüggesztését.
Tanács Zoltán szerint bár a kezdeményezés szándéka érthető és méltányolható, a lebonyolítás körül több aggály is felmerült. A négy érintett kutatóközpont főigazgatói közös levélben fordultak a rektorhoz, azt kérve, hogy a szavazást előzze meg egy strukturált és érdemi szakmai konzultáció.
Az egyik üzemi tanács hivatalos beadványban jelezte: a szavazásról szóló tájékoztatást nem minden aktív munkatárs kapta meg. Emellett problémaként merült fel az is, hogy a voksolás időpontja egybeesik egy egész napos rendezvénnyel, amelyen az egyik intézet mintegy hetven dolgozója vesz részt. A vidéki telephelyeken dolgozók számára ráadásul nem biztosított a munkahelyi szavazás lehetősége sem.
Közben az MTA már jelezte: nyitott a korábban leválasztott kutatóhálózat visszafogadására, amennyiben ehhez rendelkezésre állnak a szükséges jogi, szervezeti és finanszírozási feltételek. Az Akadémia leköszönő és hamarosan hivatalba lépő vezetői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a szavazásra olyan időszakban kerül sor, amikor az érintett felek – az intézetek, az ELTE, a kormány és az MTA – még nem egyeztették a visszatérés pontos jogi, szervezeti, vagyoni és finanszírozási kereteit.
Szinte teljes a támogatás: visszatérne az akadémiai kutatóhálózat az MTA-hoz
Mint fogalmaztak, a dolgozók jelenleg nem rendelkezhetnek minden olyan információval, amely egy felelős döntéshez szükséges, különösen az integráció felfüggesztésére vonatkozó kérdés esetében. Tanács Zoltán ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Ezzel teljes mértékben egyetértek.”
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint a kutatóhálózat helyzetének rendezése nemcsak a tudományos szabadság szempontjából fontos, hanem az európai uniós források miatt is.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
