Tanács Zoltán szerint az lenne a legszerencsésebb megoldás, ha a HUN-REN elnöke és vezérigazgatója lemondana

Darázs Lénárd dolgozói véleménynyilvánító szavazást kezdeményezett a kutatóközpontok kiválása kapcsán, azonban a szavazást több tényező is hátráltatja. Az MTA szerint pedig a dolgozók jelenleg nem rendelkeznek elég ismerettel ahhoz, hogy felelős döntés születhessen.

„Álláspontom szerint az lenne a legszerencsésebb, legtisztább megoldás, ha a HUN-REN elnöke és vezérigazgatója a kialakult helyzetre való tekintettel lemondana, és egy átmeneti vezetésnek átadná a stafétát. Egy ilyen átmeneti vezetés tudná a kormánnyal, az MTA-val és valamennyi érintettel együtt kidolgozni a kutatóhálózat hosszú távú jövőképét, és segítené az átmenetet egy olyan rendszer felé, amely minden szereplő számára kiszámítható és megnyugtató.”

írja Tanács Zoltán közösségi oldalán. Bejegyzésében arra tért ki, hogy a múlt heti főigazgatói egyeztetéseket követően több fronton is felgyorsultak az események a HUN-REN körül.

Az ELTE rektora, Darázs Lénárd múlt szerdán dolgozói véleménynyilvánító szavazást kezdeményezett annak a négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontnak a munkatársai körében, amelyek 2025 augusztusában kerültek az egyetemhez. Az érintett intézmények a Humán Tudományok Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, valamint a Társadalomtudományi Kutatóközpont.

A HUN-REN vezetői a kormányváltásról: autonómiát hangsúlyoznak, egyeztetésre készülnek

A dolgozóktól két kérdésben várnak állásfoglalást: támogatják-e a kutatóközpontok kiválását az ELTE szervezeti rendjéből, illetve kívánják-e a további integráció felfüggesztését.

Tanács Zoltán szerint bár a kezdeményezés szándéka érthető és méltányolható, a lebonyolítás körül több aggály is felmerült. A négy érintett kutatóközpont főigazgatói közös levélben fordultak a rektorhoz, azt kérve, hogy a szavazást előzze meg egy strukturált és érdemi szakmai konzultáció.

Az egyik üzemi tanács hivatalos beadványban jelezte: a szavazásról szóló tájékoztatást nem minden aktív munkatárs kapta meg. Emellett problémaként merült fel az is, hogy a voksolás időpontja egybeesik egy egész napos rendezvénnyel, amelyen az egyik intézet mintegy hetven dolgozója vesz részt. A vidéki telephelyeken dolgozók számára ráadásul nem biztosított a munkahelyi szavazás lehetősége sem.

Közben az MTA már jelezte: nyitott a korábban leválasztott kutatóhálózat visszafogadására, amennyiben ehhez rendelkezésre állnak a szükséges jogi, szervezeti és finanszírozási feltételek. Az Akadémia leköszönő és hamarosan hivatalba lépő vezetői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a szavazásra olyan időszakban kerül sor, amikor az érintett felek – az intézetek, az ELTE, a kormány és az MTA – még nem egyeztették a visszatérés pontos jogi, szervezeti, vagyoni és finanszírozási kereteit.

Szinte teljes a támogatás: visszatérne az akadémiai kutatóhálózat az MTA-hoz

Mint fogalmaztak, a dolgozók jelenleg nem rendelkezhetnek minden olyan információval, amely egy felelős döntéshez szükséges, különösen az integráció felfüggesztésére vonatkozó kérdés esetében. Tanács Zoltán ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Ezzel teljes mértékben egyetértek.”

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.