Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint a kutatóhálózat helyzetének rendezése nemcsak a tudományos szabadság szempontjából fontos, hanem az európai uniós források miatt is.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) nyílt levélben fordult Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterhez, amelyben egyeztetést kezdeményeztek a magyar kutatóhálózat jövőjéről, és ismét hangsúlyozták: szerintük a HUN-REN hálózatának vissza kell kerülnie a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA).
A szervezet a levél elején gratulált a miniszter kinevezéséhez, és üdvözölte, hogy Tanács Zoltán korábbi nyilatkozatában már egyeztetést kezdeményezett az érdekképviseletekkel a kutatóhálózat sorsáról.
Az ADF felidézte: az elmúlt években folyamatosan tiltakoztak a kutatóhálózat átalakítása és az MTA-tól való leválasztása ellen. A szervezet szerint több lépésükkel is sikerült lassítaniuk a folyamatot, köztük a Radnóti Sándor filozófussal közösen indított perrel, amely szerintük hozzájárult az akadémiai vagyon megőrzéséhez. Emellett azt is hangsúlyozták, hogy a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével közösen már kidolgoztak munkavállalói javaslatokat a kutatóhálózat jövőbeli működésére.
Az ADF egy olyan rendszer megvalósítását szeretné, amely az MTA keretein belül működik, demokratikus és átlátható módon, stabil finanszírozással és versenyképes bérekkel. Külön kiemelték, hogy szerintük el kell kerülni a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (KEKVA) kapcsolatos „rossz tapasztalatok” megismétlődését.
A szervezet elengedhetetlennek tartja, hogy nyilvánosságra hozzák a kutatóhálózat átszervezésével kapcsolatos valamennyi fontos dokumentumot. Ide sorolták többek között a HUN-REN korábbi átvilágításait, minisztériumi dokumentumokat, valamint azokat a szerződéseket és leveleket is, amelyek a kutatóközpontok ELTE-hez csatolásáról szóltak.
Az ADF szerint a kutatóhálózat helyzetének rendezése nemcsak a tudományos szabadság szempontjából fontos, hanem az európai uniós források miatt is. A levél végén jelezték: készen állnak arra, hogy mielőbb megkezdjék az egyeztetéseket a minisztériummal.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Több iskola is arról számolt be, hogy megérkeztek a tankönyvek, zajlik azok átvétele és rendszerezése, hogy a szeptemberi becsengetésre minden készen álljon.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a nyári szünetnek még nincs vége, már most lehet tudni, mikor pihenhettek legközelebb hosszabb ideig.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
