Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint a kutatóhálózat helyzetének rendezése nemcsak a tudományos szabadság szempontjából fontos, hanem az európai uniós források miatt is.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) nyílt levélben fordult Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterhez, amelyben egyeztetést kezdeményeztek a magyar kutatóhálózat jövőjéről, és ismét hangsúlyozták: szerintük a HUN-REN hálózatának vissza kell kerülnie a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA).
A szervezet a levél elején gratulált a miniszter kinevezéséhez, és üdvözölte, hogy Tanács Zoltán korábbi nyilatkozatában már egyeztetést kezdeményezett az érdekképviseletekkel a kutatóhálózat sorsáról.
Az ADF felidézte: az elmúlt években folyamatosan tiltakoztak a kutatóhálózat átalakítása és az MTA-tól való leválasztása ellen. A szervezet szerint több lépésükkel is sikerült lassítaniuk a folyamatot, köztük a Radnóti Sándor filozófussal közösen indított perrel, amely szerintük hozzájárult az akadémiai vagyon megőrzéséhez. Emellett azt is hangsúlyozták, hogy a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével közösen már kidolgoztak munkavállalói javaslatokat a kutatóhálózat jövőbeli működésére.
Az ADF egy olyan rendszer megvalósítását szeretné, amely az MTA keretein belül működik, demokratikus és átlátható módon, stabil finanszírozással és versenyképes bérekkel. Külön kiemelték, hogy szerintük el kell kerülni a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (KEKVA) kapcsolatos „rossz tapasztalatok” megismétlődését.
A szervezet elengedhetetlennek tartja, hogy nyilvánosságra hozzák a kutatóhálózat átszervezésével kapcsolatos valamennyi fontos dokumentumot. Ide sorolták többek között a HUN-REN korábbi átvilágításait, minisztériumi dokumentumokat, valamint azokat a szerződéseket és leveleket is, amelyek a kutatóközpontok ELTE-hez csatolásáról szóltak.
Az ADF szerint a kutatóhálózat helyzetének rendezése nemcsak a tudományos szabadság szempontjából fontos, hanem az európai uniós források miatt is. A levél végén jelezték: készen állnak arra, hogy mielőbb megkezdjék az egyeztetéseket a minisztériummal.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
