Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint a kutatóhálózat helyzetének rendezése nemcsak a tudományos szabadság szempontjából fontos, hanem az európai uniós források miatt is.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) nyílt levélben fordult Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterhez, amelyben egyeztetést kezdeményeztek a magyar kutatóhálózat jövőjéről, és ismét hangsúlyozták: szerintük a HUN-REN hálózatának vissza kell kerülnie a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA).
A szervezet a levél elején gratulált a miniszter kinevezéséhez, és üdvözölte, hogy Tanács Zoltán korábbi nyilatkozatában már egyeztetést kezdeményezett az érdekképviseletekkel a kutatóhálózat sorsáról.
Az ADF felidézte: az elmúlt években folyamatosan tiltakoztak a kutatóhálózat átalakítása és az MTA-tól való leválasztása ellen. A szervezet szerint több lépésükkel is sikerült lassítaniuk a folyamatot, köztük a Radnóti Sándor filozófussal közösen indított perrel, amely szerintük hozzájárult az akadémiai vagyon megőrzéséhez. Emellett azt is hangsúlyozták, hogy a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével közösen már kidolgoztak munkavállalói javaslatokat a kutatóhálózat jövőbeli működésére.
Az ADF egy olyan rendszer megvalósítását szeretné, amely az MTA keretein belül működik, demokratikus és átlátható módon, stabil finanszírozással és versenyképes bérekkel. Külön kiemelték, hogy szerintük el kell kerülni a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (KEKVA) kapcsolatos „rossz tapasztalatok” megismétlődését.
A szervezet elengedhetetlennek tartja, hogy nyilvánosságra hozzák a kutatóhálózat átszervezésével kapcsolatos valamennyi fontos dokumentumot. Ide sorolták többek között a HUN-REN korábbi átvilágításait, minisztériumi dokumentumokat, valamint azokat a szerződéseket és leveleket is, amelyek a kutatóközpontok ELTE-hez csatolásáról szóltak.
Az ADF szerint a kutatóhálózat helyzetének rendezése nemcsak a tudományos szabadság szempontjából fontos, hanem az európai uniós források miatt is. A levél végén jelezték: készen állnak arra, hogy mielőbb megkezdjék az egyeztetéseket a minisztériummal.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
