Az Akadémiai Dolgozók Fóruma felhívta arra a figyelmet, hogy a HUN-REN kutatóhálózat elnöke még mindig reagált az MTA-t ért vádakra.
"Több mint egy hete támadta meg Schmidt Mária a Magyar Tudományos Akadémiát és az MTA-tól elszakított kutatóhálózatot, de a HUN-REN elnöke még mindig hallgat. Freund Tamás már másnap reagált az Akadémiát ért vádakra. Gulyás Balázs azonban nem szólal meg, pedig a kutatóhálózatot nem először éri alaptalan, méltánytalan és tisztességtelen támadás" - olvasható az ADF Facebook-posztjában, amiben kitértek arra is, hogy a HUN-REN elnöke csak akkor törte meg a hallgatást, amikor az általa vezetett kutatóhálózat munkatársai sérelmére tett bántó kritikai megjegyzéseket.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Gulyás Balázs csak akkor érzi magáénak a kutatóhálózatot, ha a HUN-REN Központ milliárdokból felújított székházáról, luxusfogadásokról, a Mészáros Lőrinc vállalkozásaitól bérelt autókról és kormányközeli cégekkel kötött többmilliós szerződésekről van szó.
- tették hozzá, majd megjegyezték, hogy a " kutatóhálózati dolgozók béremelése érdekében semmilyen érdemi előrelépés nem történt, az alapbérek továbbra is a magyarországi átlagfizetés szintje alatt vannak, a régiós kutatói bérektől is egyre inkább elmaradva. "
Az ADF azt követeli, hogy Gulyás hozza nyilvánosságra a kutatóhálózat 2024-es, közpénzből készült átvilágításának minden dokumentumát. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor az ADF közérdekű adatigénylést nyújt be.
"A hálózatra erőltetett jelenlegi átalakítás Gulyás Balázs állításaival szemben egyáltalán nem támaszkodik az átvilágítás eredményeire, következménye pedig központosítás és a kutatás szabadságának további korlátozása volna. A 2024-es átvilágítás dokumentumai arra viszont alkalmasak lehetnek, hogy tételesen cáfolják Schmidt Mária valótlan állításait." - írták.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Schmidt Mária szerint az MTA maga a velünk élő sztálinizmus, akinek kijelentésére az MTA elnöke is reagált.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
