Az Akadémiai Dolgozók Fóruma felhívta arra a figyelmet, hogy a HUN-REN kutatóhálózat elnöke még mindig reagált az MTA-t ért vádakra.
"Több mint egy hete támadta meg Schmidt Mária a Magyar Tudományos Akadémiát és az MTA-tól elszakított kutatóhálózatot, de a HUN-REN elnöke még mindig hallgat. Freund Tamás már másnap reagált az Akadémiát ért vádakra. Gulyás Balázs azonban nem szólal meg, pedig a kutatóhálózatot nem először éri alaptalan, méltánytalan és tisztességtelen támadás" - olvasható az ADF Facebook-posztjában, amiben kitértek arra is, hogy a HUN-REN elnöke csak akkor törte meg a hallgatást, amikor az általa vezetett kutatóhálózat munkatársai sérelmére tett bántó kritikai megjegyzéseket.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Gulyás Balázs csak akkor érzi magáénak a kutatóhálózatot, ha a HUN-REN Központ milliárdokból felújított székházáról, luxusfogadásokról, a Mészáros Lőrinc vállalkozásaitól bérelt autókról és kormányközeli cégekkel kötött többmilliós szerződésekről van szó.
- tették hozzá, majd megjegyezték, hogy a " kutatóhálózati dolgozók béremelése érdekében semmilyen érdemi előrelépés nem történt, az alapbérek továbbra is a magyarországi átlagfizetés szintje alatt vannak, a régiós kutatói bérektől is egyre inkább elmaradva. "
Az ADF azt követeli, hogy Gulyás hozza nyilvánosságra a kutatóhálózat 2024-es, közpénzből készült átvilágításának minden dokumentumát. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor az ADF közérdekű adatigénylést nyújt be.
"A hálózatra erőltetett jelenlegi átalakítás Gulyás Balázs állításaival szemben egyáltalán nem támaszkodik az átvilágítás eredményeire, következménye pedig központosítás és a kutatás szabadságának további korlátozása volna. A 2024-es átvilágítás dokumentumai arra viszont alkalmasak lehetnek, hogy tételesen cáfolják Schmidt Mária valótlan állításait." - írták.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Schmidt Mária szerint az MTA maga a velünk élő sztálinizmus, akinek kijelentésére az MTA elnöke is reagált.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
