Az MTA elnöke reagált Schmidt Mária írására, ami szerinte "súlyos tévedéseket, szándékos félrevezetéseket" tartalmaz

Éles hangvételű levélben reagált Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke Schmidt Mária kijelentéseire, miután a történész egy blogbejegyzésben a sztálinizmus örökségéhez hasonlította az Akadémiát.

„Meglehetősen alaptalan, történelmietlen és etikátlan azt az Akadémiát azonosítani a rajta erőszakot tevő, őt eltorzító rendszerrel, amely az erőszakot – akarata ellenére – elszenvedte.”

- fogalmazott Freund Tamás nyílt levelében.

A vita azután robbant ki, hogy Schmidt Mária blogbejegyzésében élesen bírálta a Magyar Tudományos Akadémiát, amiért annak Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya tiltakozó állásfoglalást adott ki Orbán Viktor március 15-i beszéde miatt. Schmidt az MTA-t „az utolsó sztálinista intézménynek” nevezte, politikai szerepvállalással vádolta, és azzal, hogy akadémikusai privilégiumokkal élnek, sok esetben érdemi teljesítmény nélkül — különösen a humán területeken. Javaslata szerint az államnak ki kellene vonulnia az Akadémia finanszírozásából, és vissza kellene vennie annak vagyonát.

Elsőként az Akadémiai Dolgozói Fórum reagált a blogbejegyzésre a Facebookon, majd Freund Tamás is megszólalt, tételesen cáfolva Schmidt Mária állításait.

„El kell oszlatnom a szerző félelmeit, hogy az Akadémia esetleg nem a megfelelő szakemberekkel látná el a tudományos tanácsadással kapcsolatos közfeladatát (állítása szerint például akkumulátorgyártás kérdésében egy esztéta, egy pszichológus és egy nyelvész akadémikus ad tanácsot).” — írta Freund Tamás.

A MTA elnöke levelében hangsúlyozta: a tudományos teljesítményt nem csupán publikációk száma alapján mérik. Legalább ennyire fontos a fiatal kutatók képzése, az oktatás, az innováció, a tudományos közéleti tevékenység és az ismeretterjesztés is. Mint kiemelte, idős akadémikusoktól sem cikkek publikálása a fő elvárás, hanem a fiatal kutatók segítése — például azzal, hogy nem írják rá a nevüket minden közös munkára, hanem teret adnak a tanítványok önálló érvényesülésének.

Továbbá azt is hozzátette, hogy méltánytalan „teljesítmény nélküli kiváltságokról” beszélni olyan tudósok esetében, akik egész életükben dolgoztak a tudomány és az ország nemzetközi hírnevéért. Ráadásul az akadémikusi tiszteletdíj két évtizede változatlan, nettó 360 ezer forint, ami messze elmarad például az olimpikon vagy művész életjáradékától, amelyet az állam teljes joggal biztosít számukra.

Az Akadémia elnöke határozottan visszautasította azt a vádat is, hogy az MTA veszélyeztetné az egyetemi autonómiát. Az Akadémia által végzett tudományos minősítéseket bármely intézmény igénybe veheti, de ezek senki számára nem kötelezőek.

A levél végén Freund Tamás hangsúlyozta:

„A Magyar Tudományos Akadémia lejáratására, hiteltelenítésére történő minden erőfeszítést, álhírterjesztést, rágalmazást a nemzet jövője, jóléte, megmaradása szempontjából rendkívül kártékonynak tartok, és erre mindkét politikai oldal figyelmét szeretném nyomatékosan felhívni, különös tekintettel alapításunk 200 éves jubileumára.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.