ADF: a NER nem játszhatja magánkézre az MTA vagyonát

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hosszú Facebook-posztban reagált Schmidt Mária blogposztjára, miszerint az MTA maga a velünk élő sztálinizmus.

Az ADF a bejegyzésében kiemelte Schmidt Mária április 14-én közzétett írásából kiderült, hogy a kormány valódi szándéka a Magyar Tudományos Akadémia vagyonának megszerzése és a kutatóhálózat lerombolása", majd kitértek arra is, hogy Freund Tamás és az MTA vezetése nem engedhet a zsarolásnak, ellen kell állniuk a nyílt fenyegetésnek.

Vissza kell utasítani a vádakat, és nemet mondani a vagyon átadására, mivel azt – mint Schmidt Mária írásából is látható – a kormány nem a kutatóhálózat javára használná.

- írták, majd kiemelték, hogy a NER nem játszhatja magánkézre a Magyar Tudományos Akadémia és a kutatóhálózat vagyonát, ahogy tette többek között a Nemzeti Bank és a Neumann János egyetem esetében.

Az Eduline-on részletesen beszámoltunk arról, hogyan vált köddé 130 milliárd forint a kecskeméti felsőoktatási intézményben, ahol a szálak az egykori jegybankelnök fiának üzleti köreihez vezettek.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.