Az ADF szerint a HUN-REN döntése nem felelt meg a függetlenség és pártatlanság alkotmányos elvárásainak, az ELTE határozata pedig nem tekinthető önálló, autonóm és befolyástól mentes döntésnek.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) két elnökségi tagja bíróságon támadta meg azokat a határozatokat, amelyek alapján négy kutatóközpontot az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) csatoltak – írja legfrissebb közleményében az ADF. Szerintük ugyanis a döntések jogellenesek, és sértik az akadémiai szabadságot.
Mint ismert a HUN-REN Irányító Testülete (IT) június 20-i döntésében határozatot hozott a HUN-REN magyar kutatási hálózat négy kutatóközpontjának – a Társadalomtudományi, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi, a Bölcsészettudományi és a Nyelvtudományi Kutatóközpontok - ELTE-hez csatolásáról.
Ezt a döntést azért is tartják jogellenesnek, mert annak a vezető testületének, az IT-nek nincs törvényi felhatalmazása a kutatóhálózat és intézményei más kutatóhellyel vagy egyetemmel való egyesítésére. Erre jogállami keretek között törvénymódosítással lett volna lehetőség, amelyre nem került sor – tájékoztatnak róla közleményükben
Oktatói Hálózat: a kutatóközpontok átvétele miatt tömeges elbocsátások lehetnek az ELTE-n
Az ADF arra is rámutatott, hogy az ELTE Szenátusának határozatai ellentétesek az államháztartási törvénnyel. Az átalakítás pénzügyi alapjai hiányoztak, így már az augusztusi beolvadás után kiderült: az egyetemnek nincs költségvetési fedezete a kutatóközpontok ingatlanjainak fenntartására.
„Tekintettel arra, hogy a kutatóközpontok működőképességének alapvető feltétele a jogszerű vagyonhasználat, álláspontunk szerint nem álltak fenn a beolvadás időpontjában a beolvadás feltételei”
- írja az fórum, majd hangsúlyozza, hogy visszautasítják, hogy kormányzati akarat jelenjen meg tudományos döntésként, és hogy a magyar tudományos életre újabb, vízió nélküli átalakításokat kényszerítsenek:
Az ADF álláspontja szerint sem a HUN-REN IT döntése nem felelt meg a függetlenség és pártatlanság alkotmányos követelményének, sem pedig az ELTE döntése nem volt autonóm, önszerveződő és hatalmi befolyástól mentes.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
