Az ADF bíróság előtt támadta meg a kutatóközpontok ELTE-hez csatolásáról szóló határozatokat

Az ADF szerint a HUN-REN döntése nem felelt meg a függetlenség és pártatlanság alkotmányos elvárásainak, az ELTE határozata pedig nem tekinthető önálló, autonóm és befolyástól mentes döntésnek.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) két elnökségi tagja bíróságon támadta meg azokat a határozatokat, amelyek alapján négy kutatóközpontot az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) csatoltak – írja legfrissebb közleményében az ADF. Szerintük ugyanis a döntések jogellenesek, és sértik az akadémiai szabadságot.

Mint ismert a HUN-REN Irányító Testülete (IT) június 20-i döntésében határozatot hozott a HUN-REN magyar kutatási hálózat négy kutatóközpontjának – a Társadalomtudományi, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi, a Bölcsészettudományi és a Nyelvtudományi Kutatóközpontok - ELTE-hez csatolásáról.

Ezt a döntést azért is tartják jogellenesnek, mert annak a vezető testületének, az IT-nek nincs törvényi felhatalmazása a kutatóhálózat és intézményei más kutatóhellyel vagy egyetemmel való egyesítésére. Erre jogállami keretek között törvénymódosítással lett volna lehetőség, amelyre nem került sor – tájékoztatnak róla közleményükben

Oktatói Hálózat: a kutatóközpontok átvétele miatt tömeges elbocsátások lehetnek az ELTE-n

Az ADF arra is rámutatott, hogy az ELTE Szenátusának határozatai ellentétesek az államháztartási törvénnyel. Az átalakítás pénzügyi alapjai hiányoztak, így már az augusztusi beolvadás után kiderült: az egyetemnek nincs költségvetési fedezete a kutatóközpontok ingatlanjainak fenntartására.

„Tekintettel arra, hogy a kutatóközpontok működőképességének alapvető feltétele a jogszerű vagyonhasználat, álláspontunk szerint nem álltak fenn a beolvadás időpontjában a beolvadás feltételei”

- írja az fórum, majd hangsúlyozza, hogy visszautasítják, hogy kormányzati akarat jelenjen meg tudományos döntésként, és hogy a magyar tudományos életre újabb, vízió nélküli átalakításokat kényszerítsenek:

Az ADF álláspontja szerint sem a HUN-REN IT döntése nem felelt meg a függetlenség és pártatlanság alkotmányos követelményének, sem pedig az ELTE döntése nem volt autonóm, önszerveződő és hatalmi befolyástól mentes.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.