A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megszervezése komoly vitákat váltott ki az elmúlt években. A korábban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alól kikerült rendszerből tavaly a humán- és társadalomtudományi intézeteket is leválasztották, ami újabb problémákat okozott. A hálózat jelenlegi formája 2025 őszén, külön törvényi háttérrel és hosszabb távú finanszírozással jött létre, de az átalakítást komoly szakmai nézeteltérések kísérték.
A közelgő kormányváltás és a Tisza Párt kétharmados parlamenti többsége miatt ismét felmerült, hogy a szabályozás módosulhat, akár az intézetek visszakerülése is napirendre kerülhet az MTA-hoz. Az ügyben több szereplő – intézetvezetők, az MTA és a dolgozói érdekképviseletek – is megszólalt már. A fejleményekről a Telex kérdezte Gulyás Balázst és Jakab Rolandot.
A Telex az interjú során arra is rákérdezett, történt-e már egyeztetés a Tisza Párt vagy bármely leendő kormányzati szereplő képviselőivel a jövőbeli együttműködésről.
Gulyás Balázs válaszában hangsúlyozta: „A státuszunk kormányzattól való önállóságot és függetlenséget, autonómiát jelent.” Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogszabályalkotás és a közfeladat-finanszírozási megállapodások terén elkerülhetetlen a kormánnyal való egyeztetés. Mint fogalmazott, egyelőre kivárnak: „Várjuk a lehetőséget, hogy az új kormány megkeressen minket, és megbeszéljük a mind a két felet közösen érdeklő kérdéseket. Mi még azért nem kezdeményeztünk, mert ma még nem tudjuk, mi lesz a kormánystruktúra.”
Jakab Roland szintén úgy látja, hogy az egyeztetések elkerülhetetlenek lesznek, amint kirajzolódik az új kormányzati felépítés. Ezt részben törvényi kötelezettséggel indokolta: „A feladatunk, hogy szakmai és társadalmi kérdésekben a döntéshozók tanácsadói legyünk, ezért bízunk benne, hogy a kormány is nyitott lesz a párbeszédre, és lehetőségünk lesz megosztani a tapasztalatainkat.”
Szinte teljes a támogatás: visszatérne az akadémiai kutatóhálózat az MTA-hoz
A vezetők arról is beszéltek, hogy számolnak azzal a lehetőséggel: a kétharmados parlamenti többség birtokában a kormány akár módosíthatja a hálózat működését szabályozó törvényt. Úgy vélik, egy esetleges visszarendeződés – vagyis a korábbi struktúra visszaállítása – súlyos következményekkel járna a hazai tudományos rendszerre nézve.
Érvelésük szerint az önálló kutatóhálózat célja nem csupán a felfedező kutatás, hanem az is, hogy az eredmények gyorsabban kapcsolódjanak a gazdasági és társadalmi hasznosuláshoz.
Az interjúban szó volt a kutatói létszám kérdéséről is. A vezetés szerint Magyarországon nemzetközi összevetésben alacsony a kutatók aránya, ezért fontos lenne új szakemberek bevonzása, illetve a külföldön dolgozó magyar kutatók hazatérésének ösztönzése.
„Ha nagyot lehetne kérni az új kormánytól, én azt szeretném, hogy a tehetségbevonzást és a tehetséggondozó műhelyeket támogassa, és teremtsük meg a lehetőséget, hogy visszahozzuk külföldről a legjobb kutatóinkat és minden olyan nagy tehetséget a világból, bárhonnan is jött, aki itt akar velünk dolgozni.” – mondta Gulyás Balázs.
Az MTA közleménye: az Akadémia egyetért a Tisza Párt tudománypolitikájának fő céljaival, egyeztetések indulhatnak
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
