Az MTA közleménye: az Akadémia egyetért a Tisza Párt tudománypolitikájának fő céljaival, egyeztetések indulhatnak

A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.

A tudomány helyzete ismét reflektorfénybe kerülhet, miután a Tisza Párt programjában részletesen foglalkozott a hazai kutatási rendszer problémáival és jövőjével. Az április 16-án kiadott akadémiai közlemény szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyetért a felvetett fő célokkal, különösen a tudomány autonómiájának erősítésében és a nemzetközi együttműködések bővítésében.

Zavaros irányítás, csökkenő autonómia

A Tisza Párt programja szerint a magyar tudományos és kutatási intézményrendszer működése jelenleg több szempontból is problémás. Úgy látják, hogy az irányítás „zavaros és átpolitizált”, a politika pedig közvetlenül is megjelent a tudomány működtetésében.

A dokumentum kiemeli: a kormányzati befolyás és az ideológiai nyomás következtében jelentősen csorbult az MTA önállósága. Az intézményt érintő adminisztratív intézkedések pedig olyan kényszerpályát hoztak létre, amely hosszú távon a fenntartható működést is veszélyeztetheti.

Emellett strukturális problémák is fennállnak: az MTA, az egyetemek és a HUN-REN-hálózat között nem egyértelműek a feladat- és felelősségi körök, a minőségbiztosítási és értékelési rendszerek pedig nem egységesek.

Nemzetközi lemaradás és gyenge kapcsolatok

A program kitér arra is, hogy Magyarország a lehetőségeihez képest alacsonyabb szinten vesz részt nemzetközi kutatási programokban, például a Horizon együttműködésekben. Ennek okai között adminisztratív és intézményi akadályokat is említenek.

Szintén problémaként jelenik meg, hogy kevés a vállalati együttműködés, szűkösek a közös laboratóriumi kapacitások, és a tudományos eredmények gazdasági hasznosítása is lassú.

Visszaadnák a tudomány autonómiáját

A Tisza Párt egyik központi vállalása a tudományos autonómia helyreállítása. Ennek részeként új, átlátható törvényt ígérnek, amely

  • visszaállítja az MTA és az állami kutatóintézetek szakmai önállóságát,
  • rendezi az akadémiai vagyon helyzetét.

A program hangsúlyozza az alapkutatás fontosságát is: növelnék az erre szánt forrásokat, és biztosítanák, hogy a források felhasználásáról a tudományos közösség dönthessen, politikai beavatkozás nélkül.

Emellett stabil alapfinanszírozást ígérnek az intézeteknek, valamint egyszerűbb és gyorsabb pályázati rendszert, rövid elbírálási idővel és kiszámítható kiírásokkal.

Nemzetközi nyitás és koordináció

A nemzetközi jelenlét erősítése érdekében minden nagy kutatóhelyen támogatnák a projektmenedzsmentet és pályázati részvételt segítő irodák létrehozását.

A program része egy új szervezet felállítása is: a Tudománypolitikai Koordinációs Tanács (TPKT), amely a nemzeti célok, források és nemzetközi együttműködések összehangolásáért felelne.

Egyeztetések kezdődhetnek

Az MTA közleménye szerint az Akadémia „kiemelten fontosnak tartja”

  • a magyar kutatók hozzáférését az európai uniós kutatási együttműködésekhez és forrásokhoz,
  • a hazai tudományos intézmények autonóm és transzparens működését.

Az Akadémia vezetése ennek érdekében megbeszéléseket kezdeményez a Tisza Párt vezetőivel és szakértőivel. A közleményben azt is hangsúlyozzák, hogy az MTA „a nemzet tanácsadójaként” teljes tudásbázisával a leendő kormány rendelkezésére áll.

A szervezet minden szükséges információt, felmérést és stratégiai tervet hozzáférhetővé tenne, és együttműködne egy olyan tudománypolitika kialakításában, amely

  • összhangban áll a tudományos közösség véleményével,
  • élvezi annak többségi támogatását,
  • erősíti az akadémiai szabadságot, valamint
  • bekapcsolja a magyar kutatást az európai tudományos és felsőoktatási együttműködésekbe.

A közlemény szerint egy ilyen irányú tudománypolitika nemcsak a kutatói közösség, hanem a gazdaság, a társadalom és a nemzeti kultúra fejlődése szempontjából is kulcsfontosságú.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.