Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A tudomány helyzete ismét reflektorfénybe kerülhet, miután a Tisza Párt programjában részletesen foglalkozott a hazai kutatási rendszer problémáival és jövőjével. Az április 16-án kiadott akadémiai közlemény szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyetért a felvetett fő célokkal, különösen a tudomány autonómiájának erősítésében és a nemzetközi együttműködések bővítésében.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Tisza Párt programja szerint a magyar tudományos és kutatási intézményrendszer működése jelenleg több szempontból is problémás. Úgy látják, hogy az irányítás „zavaros és átpolitizált”, a politika pedig közvetlenül is megjelent a tudomány működtetésében.
A dokumentum kiemeli: a kormányzati befolyás és az ideológiai nyomás következtében jelentősen csorbult az MTA önállósága. Az intézményt érintő adminisztratív intézkedések pedig olyan kényszerpályát hoztak létre, amely hosszú távon a fenntartható működést is veszélyeztetheti.
Emellett strukturális problémák is fennállnak: az MTA, az egyetemek és a HUN-REN-hálózat között nem egyértelműek a feladat- és felelősségi körök, a minőségbiztosítási és értékelési rendszerek pedig nem egységesek.
A program kitér arra is, hogy Magyarország a lehetőségeihez képest alacsonyabb szinten vesz részt nemzetközi kutatási programokban, például a Horizon együttműködésekben. Ennek okai között adminisztratív és intézményi akadályokat is említenek.
Szintén problémaként jelenik meg, hogy kevés a vállalati együttműködés, szűkösek a közös laboratóriumi kapacitások, és a tudományos eredmények gazdasági hasznosítása is lassú.
A Tisza Párt egyik központi vállalása a tudományos autonómia helyreállítása. Ennek részeként új, átlátható törvényt ígérnek, amely
A program hangsúlyozza az alapkutatás fontosságát is: növelnék az erre szánt forrásokat, és biztosítanák, hogy a források felhasználásáról a tudományos közösség dönthessen, politikai beavatkozás nélkül.
Emellett stabil alapfinanszírozást ígérnek az intézeteknek, valamint egyszerűbb és gyorsabb pályázati rendszert, rövid elbírálási idővel és kiszámítható kiírásokkal.
A nemzetközi jelenlét erősítése érdekében minden nagy kutatóhelyen támogatnák a projektmenedzsmentet és pályázati részvételt segítő irodák létrehozását.
A program része egy új szervezet felállítása is: a Tudománypolitikai Koordinációs Tanács (TPKT), amely a nemzeti célok, források és nemzetközi együttműködések összehangolásáért felelne.
Az MTA közleménye szerint az Akadémia „kiemelten fontosnak tartja”
Az Akadémia vezetése ennek érdekében megbeszéléseket kezdeményez a Tisza Párt vezetőivel és szakértőivel. A közleményben azt is hangsúlyozzák, hogy az MTA „a nemzet tanácsadójaként” teljes tudásbázisával a leendő kormány rendelkezésére áll.
A szervezet minden szükséges információt, felmérést és stratégiai tervet hozzáférhetővé tenne, és együttműködne egy olyan tudománypolitika kialakításában, amely
A közlemény szerint egy ilyen irányú tudománypolitika nemcsak a kutatói közösség, hanem a gazdaság, a társadalom és a nemzeti kultúra fejlődése szempontjából is kulcsfontosságú.
Jöhet a dupla családi pótlék és a dupla gyes, az apaszabadságot pedig három hétre emelnék.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.