Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A tudomány helyzete ismét reflektorfénybe kerülhet, miután a Tisza Párt programjában részletesen foglalkozott a hazai kutatási rendszer problémáival és jövőjével. Az április 16-án kiadott akadémiai közlemény szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyetért a felvetett fő célokkal, különösen a tudomány autonómiájának erősítésében és a nemzetközi együttműködések bővítésében.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Tisza Párt programja szerint a magyar tudományos és kutatási intézményrendszer működése jelenleg több szempontból is problémás. Úgy látják, hogy az irányítás „zavaros és átpolitizált”, a politika pedig közvetlenül is megjelent a tudomány működtetésében.
A dokumentum kiemeli: a kormányzati befolyás és az ideológiai nyomás következtében jelentősen csorbult az MTA önállósága. Az intézményt érintő adminisztratív intézkedések pedig olyan kényszerpályát hoztak létre, amely hosszú távon a fenntartható működést is veszélyeztetheti.
Emellett strukturális problémák is fennállnak: az MTA, az egyetemek és a HUN-REN-hálózat között nem egyértelműek a feladat- és felelősségi körök, a minőségbiztosítási és értékelési rendszerek pedig nem egységesek.
A program kitér arra is, hogy Magyarország a lehetőségeihez képest alacsonyabb szinten vesz részt nemzetközi kutatási programokban, például a Horizon együttműködésekben. Ennek okai között adminisztratív és intézményi akadályokat is említenek.
Szintén problémaként jelenik meg, hogy kevés a vállalati együttműködés, szűkösek a közös laboratóriumi kapacitások, és a tudományos eredmények gazdasági hasznosítása is lassú.
A Tisza Párt egyik központi vállalása a tudományos autonómia helyreállítása. Ennek részeként új, átlátható törvényt ígérnek, amely
A program hangsúlyozza az alapkutatás fontosságát is: növelnék az erre szánt forrásokat, és biztosítanák, hogy a források felhasználásáról a tudományos közösség dönthessen, politikai beavatkozás nélkül.
Emellett stabil alapfinanszírozást ígérnek az intézeteknek, valamint egyszerűbb és gyorsabb pályázati rendszert, rövid elbírálási idővel és kiszámítható kiírásokkal.
A nemzetközi jelenlét erősítése érdekében minden nagy kutatóhelyen támogatnák a projektmenedzsmentet és pályázati részvételt segítő irodák létrehozását.
A program része egy új szervezet felállítása is: a Tudománypolitikai Koordinációs Tanács (TPKT), amely a nemzeti célok, források és nemzetközi együttműködések összehangolásáért felelne.
Az MTA közleménye szerint az Akadémia „kiemelten fontosnak tartja”
Az Akadémia vezetése ennek érdekében megbeszéléseket kezdeményez a Tisza Párt vezetőivel és szakértőivel. A közleményben azt is hangsúlyozzák, hogy az MTA „a nemzet tanácsadójaként” teljes tudásbázisával a leendő kormány rendelkezésére áll.
A szervezet minden szükséges információt, felmérést és stratégiai tervet hozzáférhetővé tenne, és együttműködne egy olyan tudománypolitika kialakításában, amely
A közlemény szerint egy ilyen irányú tudománypolitika nemcsak a kutatói közösség, hanem a gazdaság, a társadalom és a nemzeti kultúra fejlődése szempontjából is kulcsfontosságú.
Jöhet a dupla családi pótlék és a dupla gyes, az apaszabadságot pedig három hétre emelnék.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.