Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A tudomány helyzete ismét reflektorfénybe kerülhet, miután a Tisza Párt programjában részletesen foglalkozott a hazai kutatási rendszer problémáival és jövőjével. Az április 16-án kiadott akadémiai közlemény szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyetért a felvetett fő célokkal, különösen a tudomány autonómiájának erősítésében és a nemzetközi együttműködések bővítésében.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Tisza Párt programja szerint a magyar tudományos és kutatási intézményrendszer működése jelenleg több szempontból is problémás. Úgy látják, hogy az irányítás „zavaros és átpolitizált”, a politika pedig közvetlenül is megjelent a tudomány működtetésében.
A dokumentum kiemeli: a kormányzati befolyás és az ideológiai nyomás következtében jelentősen csorbult az MTA önállósága. Az intézményt érintő adminisztratív intézkedések pedig olyan kényszerpályát hoztak létre, amely hosszú távon a fenntartható működést is veszélyeztetheti.
Emellett strukturális problémák is fennállnak: az MTA, az egyetemek és a HUN-REN-hálózat között nem egyértelműek a feladat- és felelősségi körök, a minőségbiztosítási és értékelési rendszerek pedig nem egységesek.
A program kitér arra is, hogy Magyarország a lehetőségeihez képest alacsonyabb szinten vesz részt nemzetközi kutatási programokban, például a Horizon együttműködésekben. Ennek okai között adminisztratív és intézményi akadályokat is említenek.
Szintén problémaként jelenik meg, hogy kevés a vállalati együttműködés, szűkösek a közös laboratóriumi kapacitások, és a tudományos eredmények gazdasági hasznosítása is lassú.
A Tisza Párt egyik központi vállalása a tudományos autonómia helyreállítása. Ennek részeként új, átlátható törvényt ígérnek, amely
A program hangsúlyozza az alapkutatás fontosságát is: növelnék az erre szánt forrásokat, és biztosítanák, hogy a források felhasználásáról a tudományos közösség dönthessen, politikai beavatkozás nélkül.
Emellett stabil alapfinanszírozást ígérnek az intézeteknek, valamint egyszerűbb és gyorsabb pályázati rendszert, rövid elbírálási idővel és kiszámítható kiírásokkal.
A nemzetközi jelenlét erősítése érdekében minden nagy kutatóhelyen támogatnák a projektmenedzsmentet és pályázati részvételt segítő irodák létrehozását.
A program része egy új szervezet felállítása is: a Tudománypolitikai Koordinációs Tanács (TPKT), amely a nemzeti célok, források és nemzetközi együttműködések összehangolásáért felelne.
Az MTA közleménye szerint az Akadémia „kiemelten fontosnak tartja”
Az Akadémia vezetése ennek érdekében megbeszéléseket kezdeményez a Tisza Párt vezetőivel és szakértőivel. A közleményben azt is hangsúlyozzák, hogy az MTA „a nemzet tanácsadójaként” teljes tudásbázisával a leendő kormány rendelkezésére áll.
A szervezet minden szükséges információt, felmérést és stratégiai tervet hozzáférhetővé tenne, és együttműködne egy olyan tudománypolitika kialakításában, amely
A közlemény szerint egy ilyen irányú tudománypolitika nemcsak a kutatói közösség, hanem a gazdaság, a társadalom és a nemzeti kultúra fejlődése szempontjából is kulcsfontosságú.
Jöhet a dupla családi pótlék és a dupla gyes, az apaszabadságot pedig három hétre emelnék.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.