A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája friss, több mint ötezer kutató bevonásával készült felmérése szerint a fiatal magyar kutatók egy része alig keres többet 200 ezer forintnál, miközben minden második kutató már fontolóra vette, hogy elhagyja a pályát – vagy akár az országot is.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Freund Tamás az eredmények ismertetésekor hangsúlyozta: „a kutatás-fejlesztés a jövő kulcsa, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a kutatók olyan körülmények között dolgozhassanak, amelyek lehetővé teszik a kibontakozást.” A friss felmérés azonban azt mutatja, hogy a magyar tudományos pálya ma távol áll ettől. A Telex részletesen számolt be a kutatás eredményeiről.
A több mint ötezer kutató válaszai alapján a magyarországi affiliációval rendelkező kutatók mediánjövedelme mindössze 550 ezer forint. A 30 év alattiaknál ez még alacsonyabb: 450 ezer forint, miközben a legalacsonyabb megjelölt összeg 225 ezer forint.
A fiatal kutatók körében a jövedelmek közti különbségek extrém nagyok:
A kutatók csak 33 százaléka él meg kizárólag a főállásából. A többiek különböző mellékállásokból, ösztöndíjakból vagy projektdíjakból egészítik ki a megélhetésüket. A 30 év alattiaknál ez még súlyosabb: náluk a főállásból származó jövedelem 50 százalék alá esik.
A jelentés szerint a kutatók jelentős része hetente jóval 40 óra felett dolgozik, miközben az állami szektorban a kutatói bérek továbbra is az európai átlag alatt maradnak.
A válaszadók gyakran említették problémaként:
Freund Tamás kiemelte: „Nem időrabló adminisztrációra és alacsony bérekre vágyik az, aki tudományt akar művelni.”
A kutatók 53 százaléka a pályaelhagyást is mérlegelte
A kutatói közösség jövője szempontjából az egyik legriasztóbb adat, hogy a kutatók több mint felének már megfordult a fejében a pálya elhagyásának gondolata. Ez különösen a fiatalabb korosztályt érinti: a 31–35 évesek 70 százaléka gondolkodott már pályaelhagyáson, a kutatóintézetekben dolgozóknál pedig még rosszabb a helyzet: 62,6 százalék.
A külföldön dolgozó kutatók mediánjövedelme 300 ezer forinttal magasabb (850 ezer forint), mint a Magyarországon élőké. Nem meglepő, hogy a külföldre távozott kutatók fele már nem tervezi a hazatérést. A Magyarországon élők 38 százaléka az elmúlt három évben komolyan fontolgatta, hogy külföldön folytatná karrierjét.
A legjellemzőbb motivációk:
Az MTA elnöke szerint „a kutatói utánpótlás biztosítása nemzetstratégiai ügy”, ezért a felmérésben szereplő problémák kezelése nem tűr halasztást.
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
