Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Freund Tamás az eredmények ismertetésekor hangsúlyozta: „a kutatás-fejlesztés a jövő kulcsa, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a kutatók olyan körülmények között dolgozhassanak, amelyek lehetővé teszik a kibontakozást.” A friss felmérés azonban azt mutatja, hogy a magyar tudományos pálya ma távol áll ettől. A Telex részletesen számolt be a kutatás eredményeiről.
A több mint ötezer kutató válaszai alapján a magyarországi affiliációval rendelkező kutatók mediánjövedelme mindössze 550 ezer forint. A 30 év alattiaknál ez még alacsonyabb: 450 ezer forint, miközben a legalacsonyabb megjelölt összeg 225 ezer forint.
A fiatal kutatók körében a jövedelmek közti különbségek extrém nagyok:
- legalacsonyabb: 225 000 Ft,
- legmagasabb: 850 000 Ft.
A kutatók csak 33 százaléka él meg kizárólag a főállásából. A többiek különböző mellékállásokból, ösztöndíjakból vagy projektdíjakból egészítik ki a megélhetésüket. A 30 év alattiaknál ez még súlyosabb: náluk a főállásból származó jövedelem 50 százalék alá esik.
CEU/Végel Dániel
A jelentés szerint a kutatók jelentős része hetente jóval 40 óra felett dolgozik, miközben az állami szektorban a kutatói bérek továbbra is az európai átlag alatt maradnak.
A válaszadók gyakran említették problémaként:
- a túlzott adminisztrációt,
- a pálya kiszámíthatatlanságát,
- az előrelépési lehetőségek hiányát,
- a folyamatos pályázati nyomást.
Freund Tamás kiemelte: „Nem időrabló adminisztrációra és alacsony bérekre vágyik az, aki tudományt akar művelni.”
A kutatók 53 százaléka a pályaelhagyást is mérlegelte
A kutatói közösség jövője szempontjából az egyik legriasztóbb adat, hogy a kutatók több mint felének már megfordult a fejében a pálya elhagyásának gondolata. Ez különösen a fiatalabb korosztályt érinti: a 31–35 évesek 70 százaléka gondolkodott már pályaelhagyáson, a kutatóintézetekben dolgozóknál pedig még rosszabb a helyzet: 62,6 százalék.
A külföldön dolgozó kutatók mediánjövedelme 300 ezer forinttal magasabb (850 ezer forint), mint a Magyarországon élőké. Nem meglepő, hogy a külföldre távozott kutatók fele már nem tervezi a hazatérést. A Magyarországon élők 38 százaléka az elmúlt három évben komolyan fontolgatta, hogy külföldön folytatná karrierjét.
A legjellemzőbb motivációk:
- magasabb fizetés,
- jobb munkakörülmények,
- több szakmai lehetőség,
- nagyobb társadalmi megbecsülés.
Az MTA elnöke szerint „a kutatói utánpótlás biztosítása nemzetstratégiai ügy”, ezért a felmérésben szereplő problémák kezelése nem tűr halasztást.
