A Magyar Tudományos Akadémia kész visszafogadni a korábban leválasztott kutatóhálózatot, és ezt a szándékot a kutatóintézetek vezetőinek elsöprő többsége támogatja – egyetlen kivétellel. Az MTA megbeszéléseket kezdeményezett a Tisza Párttal is.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nyitott arra, hogy a korábban elcsatolt kutatóhálózatot visszavegye – derült ki abból a közleményből, melyet az Eduline szerkesztősége is megkapott.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kutatóközpontjainak és kutatóintézeteinek szinte teljes köre támogatja a visszatérést: egyetlen kutatóközpont kivételével minden érintett intézmény vezetése kifejezte, hogy az MTA keretein belül folytatná működését. Ezen kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez került négy kutatóközpont vezetője is levélben jelezte az Akadémia elnökének, hogy vissza kívánnak térni.
Az MTA már korábban egyeztetéseket kezdeményezett a Tisza Párttal. Javasolták azt is, hogy ezekbe a tárgyalásokba vonják be a kutatóhálózat képviselőit is, és ennek keretében tárgyaljanak az intézethálózat lehetséges visszatéréséről is.
A visszatérés célja a hazai kutatási ökoszisztéma megerősítése, stabil finanszírozás biztosítása, az intézetek autonómiájának erősítése, a kutatási szabadság védelme, a tudományterületi sajátosságok figyelembevétele és a kiszámítható életpályamodell támogatása.
– olvasható a szerkesztőségünk részére is elküldött közleményben, melyben kitértek arra is, hogy a megszülető megoldásnak meg kell szüntetnie az akadémiai ingatlanvagyon Alaptörvényt sértő használatát is.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
