Szinte teljes a támogatás: visszatérne az akadémiai kutatóhálózat az MTA-hoz

A Magyar Tudományos Akadémia kész visszafogadni a korábban leválasztott kutatóhálózatot, és ezt a szándékot a kutatóintézetek vezetőinek elsöprő többsége támogatja – egyetlen kivétellel. Az MTA megbeszéléseket kezdeményezett a Tisza Párttal is.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nyitott arra, hogy a korábban elcsatolt kutatóhálózatot visszavegye – derült ki abból a közleményből, melyet az Eduline szerkesztősége is megkapott.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kutatóközpontjainak és kutatóintézeteinek szinte teljes köre támogatja a visszatérést: egyetlen kutatóközpont kivételével minden érintett intézmény vezetése kifejezte, hogy az MTA keretein belül folytatná működését. Ezen kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez került négy kutatóközpont vezetője is levélben jelezte az Akadémia elnökének, hogy vissza kívánnak térni.

Az MTA már korábban egyeztetéseket kezdeményezett a Tisza Párttal. Javasolták azt is, hogy ezekbe a tárgyalásokba vonják be a kutatóhálózat képviselőit is, és ennek keretében tárgyaljanak az intézethálózat lehetséges visszatéréséről is.

A visszatérés célja a hazai kutatási ökoszisztéma megerősítése, stabil finanszírozás biztosítása, az intézetek autonómiájának erősítése, a kutatási szabadság védelme, a tudományterületi sajátosságok figyelembevétele és a kiszámítható életpályamodell támogatása.

– olvasható a szerkesztőségünk részére is elküldött közleményben, melyben kitértek arra is, hogy a megszülető megoldásnak meg kell szüntetnie az akadémiai ingatlanvagyon Alaptörvényt sértő használatát is.

Hozzászólások

Nem LMBTQ-érzékenyítést, hanem kortárs bántalmazás elleni prevenciós órákat tartottak a verőcei iskolában

Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.