Kormányzati nyomás állhat a háttérben.
Az ELTE jelezte a HUN-REN vezetésének, hogy kész átvenni négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontot (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, Közgazdaság- és Regionális Tudományi). A közlemények szerint a kutatóközpontok jogi önállóságukat és telephelyüket megtartják, és közvetlenül az ELTE rektorához tartoznak majd. A dolgozók jogfolytonossága, munkaszerződése és az ígért béremelés is biztosított marad - írja a hvg360.
A portál információi szerint háttérben azonban kormányzati nyomás sejthető. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke nem vállalta a kutatóhálózat „öncsonkítását”, ezért jelent meg az ELTE „kérelme” formájában a terv.A lépésnek két célja lehet vagy egy csúcsegyetem építése az ELTE megerősítésével, vagy pedig a humán tudományok elsorvasztása – a finanszírozás hosszú távú bizonytalanságával, a tudományos szabadság csendes korlátozásával.A HUN-REN hangsúlyozza, hogy a lépés a többi – főleg természettudományos – kutatóintézetet nem érinti. Szakértők szerint viszont a folyamat a teljes kutatóhálózat átszabásának kezdete lehet.
Az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) egyelőre nem szólalt meg az ügyben. Viszont az Akadémiai Dolgozók Fóruma tiltakozik az átalakítás ellen, és felszólította az ELTE rektorát és a HUN-REN elnökét, hogy ne járuljanak hozzá a kutatóhálózat szétveréséhez.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
