Átalakul a HUN-REN kutatóhálózat, négy kutatóközpont az ELTE-hez kerül

Kormányzati nyomás állhat a háttérben.

Az ELTE jelezte a HUN-REN vezetésének, hogy kész átvenni négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontot (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, Közgazdaság- és Regionális Tudományi). A közlemények szerint a kutatóközpontok jogi önállóságukat és telephelyüket megtartják, és közvetlenül az ELTE rektorához tartoznak majd. A dolgozók jogfolytonossága, munkaszerződése és az ígért béremelés is biztosított marad - írja a hvg360.

A portál információi szerint háttérben azonban kormányzati nyomás sejthető. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke nem vállalta a kutatóhálózat „öncsonkítását”, ezért jelent meg az ELTE „kérelme” formájában a terv.

A lépésnek két célja lehet vagy egy csúcsegyetem építése az ELTE megerősítésével, vagy pedig a humán tudományok elsorvasztása – a finanszírozás hosszú távú bizonytalanságával, a tudományos szabadság csendes korlátozásával.

A HUN-REN hangsúlyozza, hogy a lépés a többi – főleg természettudományos – kutatóintézetet nem érinti. Szakértők szerint viszont a folyamat a teljes kutatóhálózat átszabásának kezdete lehet.

Az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) egyelőre nem szólalt meg az ügyben. Viszont az Akadémiai Dolgozók Fóruma tiltakozik az átalakítás ellen, és felszólította az ELTE rektorát és a HUN-REN elnökét, hogy ne járuljanak hozzá a kutatóhálózat szétveréséhez.

 

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.